Ahogy arról beszámoltunk, Sulyok Tamás köztársasági elnök nem mond le a tisztségéről, noha a Magyar Péter miniszterelnöktől kapott határidő, a május 31. a mai nappal lejárt. A miniszterelnök többször beszélt már arról, hogy attól, hogy Sulyok Tamás ezt az utat választotta, attól még nem fog a helyén maradni és el fogják onnan távolítani – mint ahogy a többi közjogi méltóságot is, akit az Orbán-kormány idején neveztek ki –, de a módszerekről még nem mondott bővebbet. Annyit azonban igen, hogy a jogszabályoknak megfelelően, legális módon fogják ezt megtenni, hiszen kétharmados felhatalmazást kaptak a magyar emberektől április 12-én.
Az elmúlt hetekben elég sok módszer felvillant a szakértőktől, jogászoktól, jogtudósoktól és elemzőktől, hogy milyen úton-módon lehet leváltani Magyarország köztársasági elnökét, noha a mandátuma még nem járt le. A legkézenfekvőbb természetesen egy Alaptörvény-módosítás lenne, viszont többen úgy vélekednek, hogy erre igazából nem is lenne szükség, hiszen Sulyok Tamás nem látta el a kötelezettségeit a hivatalában – noha ő azt állítja, hogy igen –, így akár a Fidesz által hozott jogszabályokkal is elmozdítható a székéből.
Viszont kérdéses, hogy melyik módszer mennyi időt venne igénybe, hiszen az idő sürgeti Magyar Péteréket. Mégpedig azért, mert vannak olyan döntések az uniós források hazahozatalával kapcsolatban, amelyhez kell a köztársasági elnök aláírása vagy beleegyezése és ha valamelyiket nem hajlandó megadni, vagy csak szimplán visszaküldi módosításra vagy felülvizsgálatra a papírokat, akkor az könnyen súlyos milliárdokba fájhat az országnak.
Három út
Nézzük tehát, milyen lehetőségei vannak Magyar Péter kormányának a köztársasági elnök elmozdítására:
- Az Alaptörvény módosítása, mégpedig arra hivatkozva, hogy a korábbi alkotmányos szabályok maguk is sértették a jogállamiságot, mégpedig azért, mert „az Alaptörvény és annak bizonyos szabályai, beleértve azokat, amelyek bebetonozták a közjogi méltóságokat, azzal a céllal készültek, hogy félretegyék az alkotmányosságot, megsértsék a jogállamiság elvét, és egy ellenőrizetlen, autokratikus hatalmat alakítsanak ki” – fogalmazott Halmi Gábor jogászprofesszor.
- A képviselők ötöde indítványozhatja a tisztségtől megfosztást, ha szándékosan törvényt sértett vagy bűncselekményt követett el – és többek szerint azt követett, amikor elnézett bizonyos dolgokat az Orbán-kormánynak, például a szolidaritási hozzájárulásról szóló rendeletet, vagy néma maradt a Szőlő utcai ügyben. A megfosztási eljárás megindításához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Maga az eljárás lefolytatása már az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik,amely az ügy tárgyalására kvázi törvényszékké alakul, hiszen a köztársasági elnököt is meghallgathatja. Az alkotmánybírák kétharmados többséggel határoznak, akár úgy is, hogy nem követett el olyan súlyú törvénysértést vagy bűncselekményt, amiért büntetni kellene.
- „Az Alaptörvény azt mondja a kilencedik cikkben, hogy Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezetet demokratikus működése felett. Biztosítja egyébként az Alaptörvény az államfő számára, azt, hogy részt vehet és felszólalhat az országgyűlés ülésein. Továbbá törvényt kezdeményezhet, és továbbá feloszlathatja az országgyűlést. Sulyok Tamás azt mondja, hogy neki nincs politikai felelőssége, ő kizárólag egy közjogi feladatot lát el. Ezzel teljesen szemben áll az ő megfogalmazása magában az Alaptörvényben foglaltakkal, hiszen az, hogy ő őrködik, az államfő őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, az nem egy közjogi fogalom, az egy politikai fogalom. Tehát ő saját elmondása szerint nem tett és nem is fog tenni semmit az előírt feladatkör ellátása érdekében” – fogalmazott Róna Péter, tehát véleménye szerint Sulyok maga nem tesz eleget az Alaptörvénynek, így módosítani sem kell azt, hogy leválthassák.
Hogy a három út közül Magyar Péterék melyik felé indulnak el, azt nagy valószínűséggel az idő szűkössége határozza meg, hiszen egy hosszabb jogi huzavonába nincs ideje belemenni a kormányzatnak, ha augusztus 31-ig tényleg haza akarja hozni az EU-s forrásokat.
(Borítókép: Sulyok Tamás és Magyar Péter 2026. május 9-én. Fotó: Németh Kata / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olvasd tovább itt: index.hu
