Eljövetel Magyar Péter által megadott határidő, amelyben több közjogi méltóság és állami intézményvezető lemondását követelte. Az érintettek azonban jelezték, hogy nem terveznek távozni, és a törvényeknek megfelelően végzik mandátumukat.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a választások utáni nemzetközi sajtótájékoztatón több jelentős közjogi méltóság, köztük a köztársasági elnök, a Kúria, az Alkotmánybíróság, a Legfőbb Ügyészség, és az Állami Számvevőszék vezetőinek távozását követelte.
A politikus korábban május 31-ig adott határidőt a lemondásokra, hangoztatva, hogy ezek a reformok végrehajtásához szükségesek.
A vezetők kitartottak amellett, hogy a mandátumukat teljesítik.
Az érintett intézmények vezetői egységesen válaszoltak a felhívásra, és jelezték, hogy a hatályos jogszabályok alapján látják el feladataikat, lemondást nem terveznek.
Sulyok Tamás köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy jogi kötelezettségeit az Alaptörvény keretein belül végzi. Ráadásul jelezte, hogy a politikai viták miatt a Velencei Bizottság szakértői véleményét is kikérte.
A Kúria elnöke megerősítette, hogy megbízatása 2030-ig tart, és azt fogja betölteni. A Legfőbb Ügyész szintén kijelentette, hogy nem mond le, folytatni kívánja munkáját. Az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék is azt közölte, hogy a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint működnek.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szintén kifejezte, hogy nem kíván reagálni politikai nyilatkozatokra, és a jogszabályok alapján látja el feladatait.
Jogvita és politikai nyomás: eltérő értelmezések
A helyzet jogi megítélését illetően megoszlanak a vélemények. Egyes alkotmányjogászok szerint közjogi tisztségviselők eltávolítása csak törvényi úton lehetséges, így a politikai felszólításoknak nincsenek jogi következményei.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász felhívta a figyelmet arra, hogy a közjogban a tisztségviselők mandátumának megszűnése szigorúan szabályozott, és még erős társadalmi vagy politikai nyomás sem írhatja felül a jogi kereteiket.
Más szakértők viszont azt is hangsúlyozták, hogy egy új politikai többség esetén felvetődhet az intézményi rendszer újragondolásának igénye, de ez is csak az alkotmányos keretek betartásával történhet.
Költségvetési és intézményi viták is zajlanak
A vita közben a közmédia és a felügyeleti szervek pénzügyi helyzete is terítékre került. Az Országgyűlés illetékes bizottsága elutasította az NMHH beszámolóját, ezt követően a kormány bejelentette, hogy költségvetési biztosokat rendel ki az érintett intézményekhez.
A médiahatóság ezt vitatja, és álláspontjuk szerint önálló, független szervként működik tovább.
(forrás: Magyar Nemzet)
Forrás www.blikk.hu
