Sulyok Tamás nem mond le államfői posztjáról.


Magyar Péter már a választási kampány alatt is többször hangoztatta, hogy Sulyok Tamásnak le kellene mondania. Miután a Tisza Párt megnyerte az április 12-i országgyűlési választásokat, Magyar Pétert három nappal később a Sándor-palotában fogadta az államfő, akit a párt elnöke szintén lemondásra szólított fel.

Április 20-án Magyar Péter május 31-ig adott határidőt Sulyok Tamásnak arra, hogy lemondjon. A miniszterelnök által előírt dátum napján az államfő közleményt adott ki, melyben

kijelentette, hogy továbbra is Magyarország államfője marad.

Facebook-oldalán megosztott videójában úgy fogalmazott, hogy „az alaptörvényre tett esküm egyformán köt az egész magyar politikai nemzethez, a többséghez és a kisebbséghez egyaránt”.

Fentiek alapján, eskümhöz híven, a hatalmi ágakkal együttműködésben továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet

– jelentette ki. 

Sulyok Tamás néhány gondolatban megvilágította azt a helyzetet, ami az utóbbi hetekben kialakult. Emlékeztetett, hogy az országgyűlési választásokat követően világos politikai igény fogalmazódott meg a köztársasági elnöki funkció újraértelmezésére, amely legitim lehetőség egy alkotmányozó hatalom számára.

„A köztársasági elnök azonban minden esetben a hatályos alkotmányos követelmények szerint köteles ellátni a feladatait, ahogyan egyébként az Országgyűlés és a kormány is. A köztársasági elnök megválasztására, hatáskörére vonatkozó szabályok 1990 óta lényegében nem változtak, hivatali ideje az alkotmányozó szándéka szerint a fékek és ellensúlyok rendszerének érvényesülése érdekében különbözik az Országgyűlés és a kormány megbízatásának idejét” – magyarázta. 

Kiemelte, hogy a hatályos alkotmányos rend szerint a köztársasági elnöknek hatáskörei gyakorlása során együtt kell működnie a mindenkori kormánnyal, a kormánynak pedig ugyanebben a szellemben együtt kell működnie az előző parlament által megválasztott köztársasági elnökkel.

Hangsúlyozta, hogy „a közelmúltban megjelent miniszterelnöki nyilatkozatok ezzel szemben az állami szervek között szokatlan stílusban egyoldalú követeléseket, utasításokat fogalmaznak meg a köztársasági elnök irányába, beleértve a tisztségről való lemondásra felszólítást is”. „Mindez a hatályos alkotmányos rendben egy súlyosan ellentmondásos helyzetet idéz elő, amely a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos működését és tekintélyét hátrányosan érinti” – mutatott rá.

A lemondás lehetőségét a személyes élete szempontjaitól „függetlenül, felelősen megfontolva” arra a meggyőződésre jutott, hogy az nem adna megoldást az előzőek szerinti intézményi konfliktus alkotmányos elvárásoknak megfelelő rendezésére. Úgy véli, a kialakult helyzet megoldásában hatékony segítséget adhat az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság szakértői közreműködése, melyet ennek érdekében nemrég kezdeményezett. Ugyanakkor szerette volna eloszlatni azokat a feltételezéseket, hogy elnöki hatásköreit „eleve a kormány célkitűzéseinek kifejezett akadályozása szándékával gyakorolnám, legyen szó akár konkrétan az uniós források lehívhatóságához szükséges jogalkotási folyamatról”.

Ezzel kapcsolatban külön is hangsúlyozni kívánom, hogy kiemelten tiszteletben tartom a hazánk nemzeti érdekeinek és nemzetközi tekintélyének védelmét szolgáló mindenkori kormányzati törekvéseket. Ennek megfelelően haladéktalanul aláírtam a Nemzetközi Büntetőbírósághoz való csatlakozásunkat helyreállító törvényt is, ahogy egyébként 2024. március 5-én, a hivatalba lépésem napján ugyancsak késleltetés nélkül aláírtam a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló dokumentumot, aminek ellenjegyzése már régóta húzódott

– fogalmazott az államfő. 

Elmondta, hogy a maga részéről bízik az új országgyűléssel és a kormánnyal való józan alkotmányos együttműködés kiteljesedésében. „Bízom abban is, hogy az erős demokratikus felhatalmazásuk szilárd elkötelezettséggel párosul alkotmányos értékeink és az Európai Unió alapértékeinek tiszteletben tartása iránt” – szögezte le. Sulyok Tamás hozzátette, hogy „az államfői megbízatás méltósága helytállást követel meg tőlem, a jogszeretet állhatatosságot, a haza hűséget, a nemzet tiszteletet”. 

Magyar Péter szerint csak a fizetését védi

Pár perccel azután, hogy az államfő bejelentést tett, Magyar Péter már reagált is a hírre. A miniszterelnök mindössze egyetlen kérdéssel és egy röhögős fejjel kommentálta az államfő szavait: „Eddig tartott, míg az orbáni maffia összeütött egy hatásvadász, hazug videót?”.

Majd egy bejegyzést is közzétett saját Facebook-oldalán, melyben kijelentette, hogy „soha nem állt ki sem az elesettekért, sem a megtámadottak mellett, sem a jogállam védelmében”. A kormányfő élesen bírálta Sulyok Tamást, amiért bocsánatkérés helyett, „gyereknapon is csak a havi 6,3 milliós fizetését védi”. 

A miniszterelnök június elsején reggel 8 órakor az igazságügyi miniszterrel együtt felkeresi az államfőt – erről korábban közzétett cikkünkben olvashatnak részletesebben.

Sulyok Tamás szerint nincs alkotmányos indok a lemondására

Az új kormány május 9-i alakulóülésén a miniszterelnöki beszédében újra lemondásra szólította fel az államfőt, a Sándor-palota álláspontja szerint azonban „a köztársasági elnök jogállását és a hivatalviselésének feltételeit az Alaptörvény egyértelműen szabályozza”. Magyar Péter annyira nem látja szívesen az államfőt, hogy a Tisza-kormány minisztereinek kinevezésén arra kérte, hogy ne álljon oda hozzájuk közös fotót készíteni.

Május 29-én a Sándor-palota közleményt adott ki, miszerint az államfő eltávolítását politikai indokokhoz kötő, ezáltal az Alaptörvény alapján értelmezhetetlen felszólítások a hatályos alkotmányos rendben súlyosan ellentmondásos helyzetet idéznek elő, amely a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos működését és tekintélyét hátrányosan érinti.

A köztársasági elnök a Velencei Bizottsághoz fordult, és kérte a fennálló alkotmányos kérdések értékelését és a testület szakértői közreműködését az ellentmondásos helyzetnek az európai alkotmányos értékek figyelembevétele melletti megoldásában. Magyar Péter kommentben reagált a közleményre, többek között azt, hogy amikor négyszemközt beszéltek, még azt is megkérdezte, melyik miniszterhez forduljon a elmondásával.

Az államfő május 18-án adott interjút az Indexnek , melyben hangsúlyozta: nincs alkotmányos indok a lemondására.

(Borítókép: Sulyok Tamás 2025. március 21-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)