Átírt szöveg:
A MOK visszanyerheti kötelező tagságát és etikai jogait, illetve várható a kórházi vezetők ellenőrzése.
A reform során ellátások és osztályok zárására is sor kerülhet, amihez legalább két kormányzati ciklus szükséges.
Álmos Péter, a MOK elnöke az Indexnek adott részletes interjújában kifejtette, hogy az egészségügy számos területe lényegesen rosszabb helyzetben van, mint húsz-harminc évvel ezelőtt. Úgy véli, hogy egyes vezetői magatartások nem megengedettek a rendszerben. Az átvilágítások után akár komoly változások is várhatóak.
A magyar egészségügy problémái nem csupán az utóbbi évek politikai helyzetére vezethetők vissza. Álmos Péter szerint azóta nem alakult ki olyan társadalmi és politikai egyetértés, amely hosszú távon meghatározná az egészségügy fejlődési irányát.
Orosz Éva egészségügyi közgazdász kutatásaira hivatkozva elmondta, hogy ha Magyarország a 2005-ös finanszírozási szintet meg tudta volna tartani, akkor az elmúlt húsz évben körülbelül 6000 milliárd forinttal több forráshoz jutott volna az egészségügy.
Ez a pénzhiány az infrastruktúra romlásához, szakemberek hiányához és állandó adósságspirálhoz vezetett.
„Jelenleg az egészségügy sok területe rosszabb állapotban van, mint két-három évtizeddel ezelőtt” – emelte ki.
A MOK elnöke szerint különösen 2010 után háttérbe szorult az ágazat, és azok az intézmények, amelyek korábban szakmai kontrollt biztosítottak, megszűntek vagy elvesztették önállóságukat.
Az állami és a magánellátás összefonódásáról is hosszan beszélt. Állítása szerint sok intézményben kialakult egy olyan rendszer, amelyben a magánellátás az állami infrastruktúrára épül rá.
„Kézzelfogható egy tudatos átterelés: a magánellátás szinte minden területet átsző.” – fogalmazott.
Álmos Péter azt is megemlítette, hogy ugyanazok az egészségügyi dolgozók dolgoznak állami intézményekben, majd másnap magánműtéteket végeznek.
Elmondta, hogy személyesen tapasztalta, hogy egy sürgős beavatkozást el kellett halasztani, mert éppen magánellátás folyt a klinikán.
Rámutatott, hogy ez növeli a várólistákat és rontja az állami szolgáltatások teljesítményét.
A hálapénz kérdésével kapcsolatban Álmos Péter kijelentette, hogy a klasszikus borítékos rendszer nagy mértékben visszaszorult. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a hálapénz rendszerszintű jelenléte csökkent, de sok esetben a magánellátásba terelődött át.
Ma már nem borítékban, hanem magánrendelőkben jelennek meg ezek az összegek – tette hozzá.
Úgy véli, hogy az állami egészségügy megerősítése nélkül megerősödhet a társadalmi különbség az ellátáshoz való hozzáférésben.
Az interjú során a tervezett egészségügyi vezetői átvilágításról is szó esett. Álmos Péter egyértelműen jelezte, hogy nem lenne meglepve, ha vezetők cseréjére kerülne sor.
Szerinte a mai vezetői attitűdök sok esetben a szocializmusból örökölt, feudális módszereket idéznek. Pezsgő példaként említette egy korábbi esetet, ahol a kórház vezetése a nem ügyeletet vállaló orvosokat behívatta és hosszú beszélgetéseknek vetette alá őket.
Ez a fajta vezetői magatartás elfogadhatatlan, és nem maradhat következmények nélkül, hiszen ezzel a romló intézményi kultúrát is erősítik.
Álmos Péter szólt arról, hogy a jelenlegi ellátórendszer hosszú távon nem fenntartható, és a regionális ellátásra szükség van. Szerinte egyes kórházi osztályokat át kell szervezni, mivel sok helyen nincs elegendő orvos az ügyeleti rendszer fenntartásához.
A MOK elnöke hangsúlyozta, hogy a modern, jól működő egészségügyi rendszer kialakítása legalább két kormányzati ciklust igényel, és az egészségügy fejlesztése hosszú távú, nemzeti ügyként kell, hogy megjelenjen Magyarországon.
Forrás www.blikk.hu
