Fideszesek beszámoltak, így dőlt össze a választási gépezet.

Fideszesek beszámoltak, így dőlt össze a választási gépezet.


Súlyos belső válság alakult ki a Fideszben a 2026-os országgyűlési választás elvesztése után – írta a Direkt36. A beszámoló szerint a párt vezetői és képviselőjelöltjei közötti megbeszéléseken éles kritikák hangzottak el a kampány irányításával, a stratégiai döntésekkel és a vereség okainak értékelésével kapcsolatban. A cikk szerint a párt több szereplője úgy véli, hogy a választási kudarcot nem követte valódi önvizsgálat, miközben a Fideszen belül vita bontakozott ki Orbán Viktor jövőbeli szerepéről is.

A választás utáni napokban tartott belső egyeztetéseken a vereség okainak részletes elemzése helyett a pártvezetés elsősorban a jövőbeli szervezeti kérdésekről beszélt. A jelenlévők egy része szerint Orbán Viktor inkább a következő időszakra koncentrált, mintsem a választási kudarc feldolgozására. A pártelnök felvetette, hogy az egyéni választókerületi elnökök gondolják át, vállalják-e tisztségüket ellenzékiként, arra is figyelmeztetve, hogy a jövőben szűkösebb lehetőségekkel kell számolniuk.

A hangulatot a Direkt36 beszámolója szerint rontotta Orbán Balázs kampányfőnök értékelése, aki a súlyos vereség ellenére a kampány pozitív elemeit hangsúlyozta, az akkor kormányközeli közvélemény-kutatókat is megdicsérve annak ellenére, hogy előrejelzéseik jelentősen eltértek a tényleges eredménytől. Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója felszólította a jelenlévőket, hogy vizsgálják meg saját felelősségüket a vereségben, valamint arra figyelmeztetett, hogy egy esetleges Tisza-kormány idején hatósági vizsgálatokra is számíthatnak.

Belső feszültségek és nehézségek a helyzetértékelésben

A megbeszélésen több politikus nyíltan bírálta a pártvezetést. Font Sándor mélyebb önvizsgálatot sürgetett, míg Ferencz Orsolya történelmi vereségként értékelte az eredményt, és azt hangsúlyozta, hogy a kudarc értékelését nem azoknak kellene végezniük, akik szerinte felelősek annak kialakulásáért. Felszólalása jelentős támogatást kapott a jelenlévők körében, ugyanakkor éles vitát váltott ki a párt vezetőivel – olvasható a cikkben.

A választási kudarc hátterének feltárásakor több forrás arról számolt be, hogy a Fidesz kampánygépezete hosszú időn keresztül nem találta a megfelelő stratégiát Magyar Péter és a Tisza Párt növekvő népszerűségének kezelésére. A párt digitális stábja hónapokon át elemezte Magyar megszólalásait, azonban nem talált olyan kijelentéseket, amelyeket sikeresen felhasználhattak volna ellene. A helyzetet tovább nehezítette, hogy Magyar Péter országjárása és folyamatos nyilvános szereplései jelentős terhelést róttak a Fidesz kommunikációs apparátusára.

A kampány alatt a Fidesz vezetése arra a következtetésre jutott, hogy hátrányát főleg a közösségi médiában kell ledolgoznia, így létrehozták előbb a Harcosok Klubját, majd annak átalakított változataként a Digitális Polgári Köröket. A kezdeményezésektől azt várták, hogy erősítik a párt online jelenlétét, de a belső értékelések szerint ezek a projektek nem hozták a remélt eredményeket. Több párttag szerint a rendszer inkább látszateredményeket termelt, mint valódi mozgósító erőt.

Impulzuskampány, gazdasági akciók, majd Ukrajna

A kampány irányítását 2025 második felében Orbán Balázs vette át, aki az amerikai republikánus kampányok mintájára impulzuskampányt kívánt megvalósítani, amely lényege az volt, hogy a Fidesz folyamatos jelenléttel és napi politikai reakciókkal uralja a közbeszédet. A párton belül azonban többen úgy látták, hogy a hangsúly túlzottan a közösségi médiára helyeződött, a választói elégedetlenség mélyebb okainak feltárása háttérbe szorult.

A Fidesz jelentős erőforrásokat fordított gazdasági intézkedésekre is: kedvezményes hitelprogramokra, adókedvezményekre és a 14. havi nyugdíj bevezetésére. A párt kommunikációja arra épült, hogy a kormány támogatásokat nyújt, míg ellenfelei megszorításokra készülnének. A belső mérések ugyanakkor azt mutatták, hogy ezek az intézkedések nem hozták meg a várt politikai hasznot.

A kampány utolsó hónapjaiban a hangsúly fokozatosan Ukrajnára és a háborús témákra helyeződött át. A Fidesz kommunikációja egyre erőteljesebben épített az ukrán konfliktus jelentette fenyegetésre, azonban a párt saját kutatásai szerint ez a tematika sem bizonyult kellően hatékonynak. Ennek ellenére a kampány továbbra is erre a vonalra épült.

Történelmi kudarccal végződött a kampány

A választás előtt a párt vezetése eltérő kutatási eredményekkel szembesült: miközben több felmérés a Tisza Párt jelentős előnyét mutatta, a Századvég egyik utolsó kutatása még a Fidesz vezetését jelezte előre. A párt vezetése végül az optimistább számoknak tulajdonított nagyobb jelentőséget, ami több forrás szerint hozzájárult a valós helyzet félreértékeléséhez.

A választás estéjén hamar kiderült, hogy a várakozások nem teljesülnek. A Fidesz több olyan körzetet is elveszített, amelyeket korábban biztos bázisának tartott. A Tisza Párt kétharmados parlamenti többséget szerzett, lezárva a Fidesz 16 éves kormányzását. A választási vereség után a párton belül megindult a felelősségkeresés.

A Direkt36 közel húsz, a párt működésére rálátó, névtelenséget kérő forrással beszélgetve kutatta azt, hogy mi zajlott a Fideszen belül a választást megelőző egy évben. Több magas rangú fideszes politikus szerint a kudarc nem csak kampányhibák következménye volt, hanem annak a jele, hogy a párt vezetése hosszú időn keresztül nem érzékelte megfelelően a társadalmi folyamatokat és a választói hangulat változásait. A Fideszben emiatt egyre többen sürgetik a stratégia, a működés és a vezetés szerepének újragondolását.

(Borítókép: Orbán Viktor beszédet mond a Fidesz eredményváró rendezvényén 2026. április 12-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)