A „szektorsemleges finanszírozás” elve vezérli az egyházi fenntartású intézmények támogatását, amely azt kívánja biztosítani, hogy a vallási hovatartozástól függetlenül minden gyermek egyenlő támogatásban részesüljön. Az állam nem teheti különbséget polgárai között a hitük alapján, mivel ez a vallásszabadság elvének megsértését jelentené. Nacsa Lőrinc hangsúlyozta, hogy az Orbán-kormány 2010-ben egy évtizedes elmaradást próbált helyrehozni az egyházpolitikában, mivel a Gyurcsány-kormány alatt jelentős forráselvonások történtek, amelyek az egyházi intézmények leépüléséhez vezettek.
Fondorlatos együttműködési célok érdekében az egyház és az állam kapcsolatát a kormány az alaptörvényben is rögzítette, hangsúlyozva az egyház társadalmi szerepének fontosságát. Az elmaradt felújítások pótlására nagyszabású programokat indítottak, amelyek célja a templomok és intézmények állapotának javítása volt. Nacsa szerint a kormánynak nemcsak az egyházi, hanem a társadalmi tanításokkal való összhangra is törekednie kell az oktatás terén.
A KDNP képviselője hangsúlyozta, hogy a kormány sosem kötötte politikai feltételhez az egyházak támogatását. A finanszírozás átlátható, hiszen azt a magyar állam és a Vatikán által aláírt megállapodás szabályozza. A kormány célja, hogy támogassa az egyházak közösségépítő szerepét, a kereszténydemokrata értékek érvényesülését pedig különösen fontosnak tartja a jelenlegi világszínvonalon.
Az oktatási miniszter kérdése különböző politikai nézetek mentén éles vitát generált. Rubovszky Rita kinevezését a baloldali ellenzék erősen bírált, mivel egyházi intézményt vezetett. Ez a helyzet rávilágít, hogy a jövőbeli egyházpolitika jelentős hatással lesz az oktatásra és a társadalmi diskurzusra, és felmerül a kérdés, hogy a kormány milyen irányban kívánja folytatni politikáját a jövőben.
Forrás mandiner.hu
