Május 31-én lejárt az a határidő, amit Magyar Péter tűzött ki Sulyok Tamás lemondására, ugyanakkor a köztársasági elnök világossá tette, hogy továbbra is a posztján szeretne maradni. Ezt követően a miniszterelnök bejelentette, hogy módosítani fogják az Alaptörvényt, hogy elmozdíthassák Sulyokot, és ez a folyamat körülbelül egy hónapot fog igénybe venni. Magyar Péter az utóbbi időszakban Berlinben is megerősítette szándékát, ami a nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltette, a CNN-től a BBC-ig. A téma kapcsán felmerült, hogy szükséges-e bevezetni Magyarországon a közvetlen elnökválasztást.
Lattmann Tamás nemzetközi jogászt megkérdeztük arról, hogyan választják az államfőket a szomszédos országokban, és hogyan kapcsolódik a köztársasági elnökök hatásköre az adott államok alkotmányos berendezkedéséhez. A szakértő kiemelte, hogy parlamentáris rendszerekben a kormányzás felelőssége a miniszterelnökökre hárul, ellentétben az elnöki vagy félelnöki modellekkel, mint az amerikai és a francia rendszer. Az államfőknek ebben a keretben nem sok hatalmuk van, ezért célszerű, ha nem kapják meg a feladataikhoz képest túl nagy demokratikus legitimációt, mivel ez problémákat okozhat az állam működésében – igaz, nálunk is hasonló a helyzet.
Lattmann szerint a közvetlen elnökválasztás ellen szóló fő érve, hogy Magyarország alkotmányos berendezkedése parlamentáris, így az elnöknek nem indokolt erős demokratikus támogatást adni, mivel nincs kormányzati felelőssége és feladata.
Forrás 24.hu
