A CEU konferenciáján a közmédia helyzete volt téma
A CEU konferenciáján szakértők elemezték a közszolgáltatási média állapotát, amelynek számos kritikája van. A mesterséges intelligencia elterjedése tovább bonyolítja ezt a helyzetet. Az újságírás függetlenségének megerősítése kulcsfontosságú a bizalom visszaállításában.
Václav Stetka, a frankfurti Viadrina Európa-Egyetem professzora az előadásában a magyar politikai helyzet elmúlt 16 évét elevenítette meg, hangsúlyozva, hogy minden egyes ellenzéki hátrányos választás egyre távolabb visz a kormányváltás lehetőségétől. Figyelmeztetett, hogy ha a kormányváltó erők nem győznek, Magyarország valódi autokráciába süllyedhet.
Stetka megjegyezte: „Közép-Európában most egy olyan átalakulás zajlik, amire 1989 óta nem volt példa: nemcsak kormányváltás, hanem rendszerváltás is.”
Orbán Viktor példakép lett az illiberális demokráciát építő politikai vezetők számára – mondta a professzor, akinek véleménye szerint Orbán nemcsak elméleti koncepcióval, hanem gyakorlati útmutatóval is rendelkezett, amely számos más országban is fellelhető, beleértve Trump kampányát.
A professzor szerint a demokratikus átmenetről kevés jó példa létezik, így Magyarország folyamatai iránt nagy érdeklődés mutatkozik.
Jó kérdések a közmédia jövője kapcsán
A közszolgáltatási média válsága és lehetséges újjáformálása volt a téma, melynek során a szakértők megvitatták a hagyományos médiamodellek fenntarthatóságát. Az állami finanszírozású médiák átalakuáasra szorulnak – egyetértettek a CEU konferenciáján.
A közmédia újjáépítése Magyarországon és Kelet-Közép-Európában intézményi és finanszírozási problémákat is felvetett. A magyar közszolgáltatás kritikák kereszttüzébe került, mivel a kormány kommunikációs eszközévé vált. A kihívás nemcsak a jogi függetlenség megteremtése, hanem a szerkesztőségi kultúra helyreállítása is.
Lengyelországi példák kiemelték, hogy a közmédia megítélése rendkívül megosztott; a kormányt támogató szavazók általában elégedettek, míg az ellenzék folyamatos kritikát fogalmaz meg.
Nádori Péter, az Origo volt főszerkesztője kifejtette, hogy a köztévé és közrádió újjáépítési kísérletei inkább nosztalgiát tükröznek, ugyanakkor megjegyezte, hogy az államnak fontos szerepe van a közkommunikáció biztosításában.
Új kihívások a közszolgáltatásban
A közszolgáltatási médiának mobiltelefonon is elérhető platformra van szüksége, véli Bayer Judit, a Budapesti Gazdasági Egyetem oktatója. Az állam elindíthatna pályázatokat a már működő médiumok számára közszolgálati tartalom előállítására, de Nádori Péter szerint a független média nem vállalhat ilyen feladatokat.
A konferencián a résztvevők hangsúlyozták, hogy a dezinformáció és a csökkenő bizalom folyamatosan befolyásolja a magyar médiarendszert. Kiemelték, hogy az állami narratívák évei megkérdőjelezték a journalism iránti bizalmat, különösen Magyarországon.
A mesterséges intelligencia által előállított tartalmak elterjedése még inkább felerősíti a dezinformációt, ami megnehezíti a média reakcióit. A konferencia résztvevői hangsúlyozták, hogy a bizalom újjáépítése több szintű megközelítést igényel, beleértve a független újságírás támogatását és a médiaműveltség fejlesztését.
Hogyan lehetne bizalmat építeni?
Karolina Zbytniewska megkérdezte, milyen lenne az a közszolgálati média, amely valóban a demokráciát szolgálná. A figyelem középpontjában áll az AI-vezérelt rendszerek szerepe a hírek fogyasztásában. Szabó Gabriella hangsúlyozta, hogy az emberek egyes intézményekben még bíznak, de a média munkatársainak nehéz dolga van a közönséget egyenlően kiszolgálni egy polarizált társadalomban.
A valódi újságírói műhelyek nem tudják megakadályozni a mesterséges intelligencia által generált tartalmak elterjedését, de a médiának hasznos lenne a tartalomfogyasztók edukálása. Az edukációra pedig nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek esetében is szükség van.
Alexander Bor hangsúlyozta, hogy a szkepticizmus fontos, de a túlzásba vitt kétségbeesés nem megoldás. Az emberek politikai iránti érdektelensége azonban megnehezíti az edukációt.
Forrás www.blikk.hu
