Tisza-kormány: Alig négy hete alakult, máris gondban van.

Mi magunk sem gondoltuk volna, hogy eljön az idő, amikor a Telex kritikájával szemben meg kell védenünk a Tisza-kormányt. Laptársunk szerint: „Közel egy hónapja állt fel az új kormány, de a parlamenti munkában még nem aktivizálták igazán magukat: mostanáig egyetlen törvényjavaslatot sem nyújtottak be az Országgyűlésnek. Az eddigi javaslatokat képviselői indítványként a Tisza-frakció tagjai terjesztették be. A kettő között nagy különbség van, hiszen az utóbbit például nem előzi meg társadalmi és szakmai egyeztetés, amit az elmúlt tizenhat évben sokan hiányoltak.” Mint írták, Vitézy Dávid a június 5-i tájékoztatón megígérte, hogy a kormány is belehúz, és benyújtják az uniós források lehívásához szükséges korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot. Igaz – jegyezte meg az idézett cikk –, az előzetes társadalmi egyeztetés valamiért ezeknél is elmaradt.

Az Orbán-kormányt gyakran érte kritika, hogy gond nélkül megkerülte még a saját maga által alkotott szabályrendszert is, és mindenféle szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül terjesztette be – nem egyszer az éjszakai órákban a törvényjavaslatait. Az is szinte rendszerszerűvé vált, hogy a kormányelőterjesztés helyett egyéni képviselői indítványokkal kerülték meg fontos kérdésekben az egyeztetésre vonatkozó szabályokat.

Szimbolikus és sürgősségi törvényjavaslatok

A törvényalkotás szabályozási tárgyköre, terjedelme és elfogadási módja alapján a következő csoportosítás lehetséges:

• szimbolikus törvényjavaslat, amely általában politikai értékválasztást tükröz;

• sürgősségi törvényjavaslat, amelynek elfogadása nem tűr halasztást.

• strukturális törvényjavaslat, amely a struktúra kódexszerű átalakítására irányul.

A három csoportból kettőnél, a szimbolikus és a sürgősségi törvényjavaslatoknál indokolt lehet a társadalmi egyeztetésre vonatkozó szabályoktól eltérés, míg a strukturálisoknál nem.

A szimbolikus jelző ez esetben nem azt jelenti, hogy a törvény jelentéktelen. Egy részük elvi vagy politikai nyilatkozat (például történelmi emléknap létrehozása), más részük viszont jogi és politikai értelemben is fontos kérdésekhez nyúl hozzá néhány rövid rendelkezésben (például az Alaptörvény tizenhatodik módosítása a miniszterelnöki ciklus nyolc évben korlátozását, vagy a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését rögzíti). A szimbolikus törvényjavaslat esetenként (mint most az Alaptörvény módosításakor) azért nem kiált társadalmi egyeztetés után, mert tárgya a kormánypárt választási ígéretei között szerepelt, kampányát arra építette fel, és így hivatkozhat a választók többségének (társadalmi) felhatalmazására.

A sürgősségi törvényjavaslat szintén speciális műfaj, amely fogalmilag is kizárja a széleskörű társadalmi egyeztetés lehetőségét. Három friss példa:

1. A veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emelését célzó 2026. évi XIV. törvény sürgős elfogadását az indokolta, hogy az a 170 rendelet, amelyet az Orbán-kormány a koronavírus-világjárványra és az ukrajnai háborúra hivatkozva hozott, törvényhozói intézkedés nélkül május 13-án hatályát vesztette volna.
2. Egy tiszás képviselők által benyújtott törvényjavaslat hatályon kívül helyezi azt a döntést, amely alapján a józsefvárosi Diószegi Sámuel utca önkormányzati ingatlanjait az állam kapja meg, hogy bővíthessék a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusát. A sürgősség indoka: a június 30-i határidő után az ott élő családok az utcára kerülhetnek.
3. A héten tervezik benyújtani azt a törvénycsomagot, amely az uniós források lehívásához szükséges korrupcióellenes és átláthatósági intézkedéseket tartalmazza. Erre azért van szükség, hogy augusztus végéig hozzáférjen Magyarország a helyreállítási alapból származó 10 milliárd euróhoz. A csomag eleme a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, a kekvák jogi helyzetének rendezése, az Integritás Hatóság jogkörbővítése, a vagyonnyilatkozati szabályok szigorítása, és a magántőkealapok tulajdonosainak nyilvánossá tétele. Ez esetben a társadalmi egyeztetést az Európai Unió mérföldkövei helyettesítik.

Végrehajtási reform két hónap alatt

Egészen más a helyzet a strukturális törvényjavaslatokkal, amelyek a társadalom valamelyik alrendszerének, az állam működési struktúrájának, intézményrendszerének tartós, rendszerint kódexszerű átalakítására irányulnak. Ilyen például a bírósági végrehajtás tervezett reformja.

Egy kormányhatározat július 14-ig adott határidőt Görög Márta igazságügyi miniszternek, hogy előkészítse a rendszert átalakító törvényjavaslatot. Szűk két hónap alatt szinte kizárt szakmai és társadalmi egyeztetést folytatni, javaslatokat feldolgozni, politikai döntéseket hozni, és nem utolsó sorban kodifikálni. Ráadásul a feladat összetett, hiszen a jelenlegi önálló, önfinanszírozó, szabadfoglalkozású végrehajtói rendszert államosítani és non-profittá kívánják tenni, miközben megszüntetik a hivatásrend szakmai és érdek-képviseletét, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart. Emellett egy csomó eljárási szabályhoz is hozzányúlnának: növelnék a védett jövedelemrészt, csökkentenék a levonási arányokat az együttműködő dolgozóknál, és korlátoznák a kamatokat és költségeket.

Több mint félmillió ügy folyamatban van, és további kétszer annyi lezáratlan. A kilakoltatások évente sok száz családot érintenek, hivatalos adatok szerint tavaly 1393 ingatlannal kapcsolatos végrehajtási eljárás történt. Ezek nagyrészt a jelzáloghitelek bedőléséhez, valamint lakbér- vagy közüzemidíj-tartozásokhoz kapcsolódtak.

A kormány megtehetné, hogy lényegesen több időt ad a szabályozás előkészületeire, annál is inkább, mert a kormányzati hírportál szerint egyébként is kilakoltatási moratóriumot terveznek bevezetni az új szabályozás hatályba lépéséig.

A traktor másik oldalán

Egy hónapja sem alakult meg a Tisza-kormány, és máris Magyar Péterék szemére vetik, hogy nincs, illetve kevés a törvényjavaslatuk. „Nincsenek előterjesztések, törvényjavaslatok, pláne nincsenek döntések. Vannak helyettük hangzatos posztok, röhögő fejes kommentek – mert Magyar Péteréknél erről szól a munka” – írta Facebook-posztjában a fideszes Pócs János, aki még azt is megjegyezte: „Hogy élnének meg ezek az emberek mondjuk a dinnyeföldön?!”

Ezzel együtt nem mindegy, hogy az Országgyűlés megalakulása után mikor áll fel az aktuális kormány. A Tisza-kormány rekordidő alatt, három nappal az alakuló ülés után letette az esküt, míg például a harmadik Orbán-kormánynak erre kerek 30 nap kellett. Pócs János az alakuló ülés (május 9.) utáni 24. napon (június 2.) kérte számon a Tisza-kormányon a törvényjavaslatok hiányát, miközben 2014-ben, amikor a Jászság képviseletében második parlamenti ciklusát kezdte meg a kormánypárti padsorokban, a 24. napon még meg sem alakult a kormány.

A magyar törvényhozásra amúgyis jellemző a mennyiségi szemlélet. Több tucat törvényt már több mint százszor módosítottak. A salátatörvények egymás után tarolják le a jogrendszert, napi politikai érdekek miatt toldozzák-foldozzák a jogszabályokat. Hozzájuk képest az Alaptörvény tényleg gránitszilárdságú. Betarthatatlanná vált a régi római jogi alapelv (ignorantia iuris non excusat), amely szerint a jog nem tudása nem mentesít a felelősség alól. Manapság legfeljebb az algoritmusok ismerik a hatályos joganyagot.

Kilényi Géza egykori alkotmánybíró örök vesszőparipája volt a kodifikáció minősége. Gyakran mondogatta: egy kezén meg tudja számolni, hány jó kodifikátor dolgozik a minisztériumokban. Az alkotmánybírák talár nélkül című interjúkötetben kifejtette:

Szerepzavarok, sőt szerepcserék vannak. Tarthatatlan, hogy egy-egy jogszabály kapcsán a minisztériumokban születnek a politikai dön­tések, és a parlamentben fo­lyik a kodifikálás. A képviselők súlyos téve­désben vannak, azt hiszik ugyanis, hogy tudnak kodifikálni.

Vagy ahogy szellemesen megjegyezte: „Átestünk a traktor másik oldalára.”

(Borítókép: Magyar Péter 2026. június 1-jén. Fotó: Papajcsik Péter / Index)

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!