A magyar belpolitika egyik legfontosabb, a mindennapokat húsbavágóan érintő kérdése az önkormányzatiság jövője, a feladatkörök elosztása és a települések finanszírozása. Kibeszélő című podcastunkban Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere – aki nemrégiben vette át a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöki székét – fejtette ki markáns, gyakran a kormányzati fősodorral is vitatkozó elképzeléseit az állam és a helyi közösségek viszonyáról.
Országos karrier helyett a fehérváriak bizalma
Cser-Palkovics András a 2010 előtti időszakban a Fidesz egyik legaktívabb, országosan ismert kommunikációs arca volt, rendszeresen szerepelt a parlamenti vitákban. Miközben akkori generációs társai – mint Szijjártó Péter vagy Nyitrai Zsolt – miniszteri és államtitkári karriert építettek Budapesten, ő 2010-ben a helyi politikát választotta Székesfehérváron.
Bennem nem volt kérdés, hogy ha lehet választani a helyi közélet és az országos között, akkor inkább a helyi munkát választom
– fogalmazott a polgármester.
A váltás nem volt kérdőjelek nélküli: harmincas évei elején járva tartott attól, hogy esetleg nincs-e túl kevés tapasztalata egy megyei jogú város vezetéséhez. A jogi és politikai válaszút 2014-ben jött el, amikor az új összeférhetetlenségi szabályok megtiltották az egyszerre viselt parlamenti képviselői és polgármesteri tisztséget, de Székesfehérvár vezetője akkor is egyértelműen a városa mellett kötelezte el magát, ahol jelenleg immár a negyedik ciklusát tölti.
Adósságkonszolidáció és kritikus elvonások
Arra a kérdésre, hogy fideszesként korábban hátszelet vagy hátrányt jelentett-e a pártállása, a polgármester árnyalt képet festett. Kiemelte, a legnagyobb rendszerszintű döntések – mint a 2013–2014-es adósságkonszolidáció vagy a Modern Városok Program – pártállástól függetlenül minden településnek óriási segítséget jelentettek. Székesfehérvár esetében például 18,5 milliárd forintos tőke-, kamat- és költségtartozást vett át az állam.
Ugyanakkor határozottan cáfolta, hogy az önkormányzati érdekek és a kormányzati akarat mindig egybeestek volna. Vannak kritikus pontok, amelyeket fideszesként is rendszeresen szóvá tett, mint például az építésigazgatás elvonása, amit kifejezetten rossz iránynak tart: véleménye szerint ennek a feladatkörnek az önkormányzatoknál lenne a legjobb helye.
Kérdésre válaszolva, hogy nem ciki-e mostanában fideszes városvezetőnek lenni, hiszen a MJVSZ elnökváltásakor a győri polgármester éppen azért függesztette fel tagságát, mert nem akart újabb fideszes elnököt, Cser-Palkovics elmondta, az előző ciklusban sem jelentett túl nagy előnyt, ha valaki fideszes városvezető volt. Egyébként pedig a parlamenti választás után azonnal javasolta Szita Károly a MJVSZ elnöke, hogy legyen tisztújítás.
Tarthatatlan mértékű szolidaritási hozzájárulás
A finanszírozási kérdések közül a legfeszítőbb a szolidaritási hozzájárulás ügye, amelyben Cser-Palkovics évek óta egy platformon van Karácsony Gergely főpolgármesterrel. Bár az európai gyakorlatban normális a gazdagabb és szegényebb települések közötti kiegyenlítő mechanizmus, a jelenlegi magyar rendszer mértéke eltúlzott, a felhasználási módja pedig erősen vitatható. Ha a számokat nézzük, akkor az látszik, hogy Székesfehérvár idén 31 milliárd forint iparűzési adóbevétellel számol, azonban ebből az állam 9,5 milliárd forintot von el szolidaritási hozzájárulás címen.
Az MJVSZ és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) szakmai javaslata megegyezik: első lépésben az előző évi iparűzési adó 15 százalékában kellene maximalizálni ezt a befizetést, majd a költségvetés teherbíró képességének függvényében fokozatosan ki kell vezetni ezt a rendszert. Ha ennek az összegnek akár csak a fele a városban maradna, az az utak állapotán és a közszolgáltatásokon azonnal meglátszana.
Kötelező kontra önként vállalt feladatok: színház legyen vagy buszközlekedés
Az új kormányzattal június végén kezdődő érdemi egyeztetéseken az önkormányzatok a feladatlisták és a finanszírozás teljes áttekintését kérik. Cser-Palkovics szerint racionálisan meg kell vizsgálni, mit hol lehet hatékonyabban elvégezni. Példaként hozta fel a székesfehérvári Vörösmarty Színházat, amely számukra jogilag nem kötelező, hanem önként vállalt feladat, mert a teljes régió kulturális igényeit kiszolgálja.
Hasonló anomália övezi a közösségi közlekedést is. Törvényileg ez ma kizárólag Budapestnek kötelező feladat. Ugyanakkor Debrecen, Szeged, Győr vagy éppen Székesfehérvár élete is elképzelhetetlen helyi buszhálózat nélkül.
Ha ezeket a feladatokat kötelezővé tesszük a nagyvárosok számára, akkor ahhoz az államnak bizony pénzügyileg is hozzá kell járulnia
– mutatott rá a rendszerszintű hibára a polgármester.
Cikluskorlátozás és a Tisza Párt javaslatai
A belpolitikai viták tüzébe került az a felvetés is, amely a miniszterelnöki pozíció mellett a polgármesterek esetében is két ciklusban (maximum nyolc-tíz évben) korlátozná a hivatali időt. Cser-Palkovics szerint ez a kampányban a Tisza Párt részéről ugyan elhangzott a miniszterelnökre vonatkozóan, de a polgármesteri ciklusok korlátozása teljesen új, egyeztetés nélküli felvetés, amelyet a szakma elutasít.
Ugyancsak zsebbevágó lehet, ha megvalósul a terv, hogy a polgármesterek esetében is csökkenteni kellene fizetésüket, nem csak a miniszterekét és a parlamenti képviselőkét. Cser-Palkovics szerint semmi konkrétum nem ismert még erről az elképzelésről, csak annyi, hogy a 2024-es szinten kellene befagyasztani. Ez viszont 2018-as bérszintet jelentene, mert 2018–2024 között nem emelkedett a polgármesterek fizetése.
Véleménye szerint ne a központi állami akarat vagy egy jogszabályi korlát, hanem a helyi közösségek döntsék el a választásokon, hogy kit tartanak alkalmasnak a város vezetésére. Az a tény, hogy a Tisza Pártnak jelenleg egyetlen önkormányzati pozíciója sincs, az ő saját döntésük volt, hiszen nem indultak a 2024-es helyhatósági választásokon. A megválasztott polgármesterek és testületek 2029-ig legitim mandátummal rendelkeznek, az esetleges új önkormányzati éráról és szabályokról csak ezt követően érdemes beszélni.
A műsorban még szó volt arról is, hogy
- Miért nem demokratikus a cikluskorlátozás, ha helyi szinten az emberek akarják eldönteni, hogy ki legyen a városvezetőjük?
- Milyen hatásköröknek kellene továbbra is az önkormányzatoknál maradni és melyek azok, amelyeket egyértelműen az államnak kell vinnie?
- Vita lehet az új kormányzattal arról is, hogy a helyi adóbevételek (iparűzési adó) milyen arányban maradjanak majd egy adott településen?
- Még mindig nyitott kérdés, hogy mi lesz a gépjárműadókkal és az állam által beszedett, de arányos részben helyben maradt személyi jövedelemadóval?
- Az új önkormányzatiság kialakítása azért sürgető, mert akár már őszre a nagyvárosok és Budapest finanszírozási problémákkal küzdhetnek, ha mindez elhúzódik.
Olvasd tovább itt: index.hu
