Munkatársunkhoz ismét eljutott egy Kárpátaljáról elhurcolt családapa története. A férfit tavaly decemberben, erőszakkal vitték el katonai szolgálatra, ami kényszersorozásnak számít. Nem törődtek azzal sem, hogy szívbetegként alkalmatlan a fegyveres szolgálatra. A férfi nevét biztonsága érdekében megváltoztattuk.
Kényszersorozás Kárpátalján
Fotó: AFP / AFP
Zoltánt egy buszra kényszerítették, ahol őt és ukrán nemzetiségű társait tájékoztatták, hogy aki betegségre hivatkozva próbál kibújni a szolgálat alól, azt „meggyógyítják”. Ez azt jelentette, hogy erőszakot alkalmaznak, hogy elhallgattassák őket.
Kényszersorozás Kárpátalján
Zoltán nem kerülhette el a kiképzést. Az egy hónapos felkészítési idő alatt többször rosszul lett, így kórházba került, ahol orvosi vizsgálat után megállapították, hogy szívproblémái vannak.
– Az utolsó hónapomat a nulláson töltöttem. Nagyon nehéz ott lenni. 300 méterre orosz katonák állomásoznak, de szerencsére nem találkoztam velük. A mai háborúk már nem olyanok, mint a múltban. Drónokkal harcolnak a hadseregek. Állandóan hallom a robbanások hangját – mesélte a családapa, ismertetve a körülményeit is.
– Árokásással töltöttem a napjaimat, és hetekig 24 órán át álltam oda. Minden nyirkos és nagyon hideg volt. Néha nem is tudtam, hogy élve vagyok-e, vagy már a pokolban. Most is szörnyen félek. Már csak Istenben bízhatok – mondta Zoltán, aki mostanában naponta egy órát használhatja a telefonját, így tud beszélni a lányával és feleségével.
– Már fél éve nem láttam a családomat. Egyre jobban hiányoznak, és az állapotom sem javul. Félek, hogy egyáltalán túlélem-e ezt az egészet – zárta szavait a családapa.
Forrás ripost.hu
