Lannert Judit oktatási miniszter a Quibitnek adott interjúban a Nemzeti Alaptanterv (NAT) lehetséges reformjáról és az oktatási rendszer szükségleteiről beszélt. Kiemelte, hogy az új NAT tartalmának átfogóbb ismereteket kell nyújtania, beleértve az állampolgári ismereteket, az egészséges életmódra nevelést, a pénzügyi tudást, a társadalomtudományi alapokat és a médiaműveltséget. Hozzátette, hogy a reform egy hosszú távú, szakértői bevonással zajló folyamat, amelynek célja a 21. századi igényeknek való megfelelés.
A kisiskolás diákok oktatásáról szólva kifejtette, hogy már ősszel módosításokat lehetne eszközölni a tanórák időtartamában. Szerinte a fiatalabb gyerekeknek nem szükséges 45 percig az osztályteremben tartózkodniuk, hiszen lehet, hogy csak 20 percig bírják a figyelmet, utána pedig ki kellene menniük játszani. A következő órán akár 50 perc is lehet, ha a gyerekek képesek rá. Véleménye szerint az oktatási módszereknek jobban kellene igazodniuk a tanulók igényeihez.
Az interjúban az értékelési rendszer reformjáról is szó esett, amely Lannert szerint szükséges. Úgy véli, nem értelmezik már helyénvalónak, hogy a gyerekeken azt számon kérjék, hogy képesek-e memorizálni információkat. Az érdekes az, ahogyan a diákok a problémák megoldása során eljutnak egyik pontról a másikra; a gondolkodási folyamat hangsúlyozása a lényeges.
A tankerületi rendszerről és az igazgatók helyzetéről is nyilatkozott, kiemelve, hogy jelenleg több mint 450 igazgató pályázatát vizsgálják. Fontos, hogy a tantestületek véleményüket kifejthessék a pályázatokra, és ennek alapján születnek majd döntések. Az igazgatók többsége lojalitás alapján került pozícióba, de új elvárások szerint kívánják őket pályáztatni, és remélhetőleg egy részük valódi vezetőként fog tevékenykedni, amihez vezetőképzésre is szükség lesz.
A decentralizációval kapcsolatosan Lannert úgy véli, az iskolák teljes önkormányzati irányítása nem célszerű. Szerinte szükség lenne egy hibrid modellre. Az egyházi iskolák finanszírozásával kapcsolatban megemlítette, hogy az állami és egyházi intézmények között ne legyen jelentős eltérés. Hosszú távon a szektorsemleges finanszírozás helyreállítása lenne a cél, amit mind az állami, mind az egyházi intézmények számára elérhetővé tennének, amennyiben megfelelnek az elvárásoknak. Megemlítette, hogy az egyházi iskolák akkor maradhatnak fenn, ha befogadóak a roma gyermekekkel szemben.
A civil szervezetek szerepéről szólva elmondta, hogy azok akkreditált programokkal újra integrálódhatnak az iskolákba.
Forrás www.blikk.hu
