Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egy videóban számolt be arról, hogyan duzzadt 451 milliárd forintra a mohácsi Duna-híd beruházása, miközben a hivatalos forgalmi tanulmányok mindvégig azt írták, hogy a kétszer kétsávos kialakításra semmi szükség nincs, még 2050-re sem.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a 451 milliárd forint elegendő lett volna a Budapest–Pécs és a Budapest–Szeged vasúti fővonalak teljes körű felújítására, az összes ott közlekedő jármű cseréjére, és a dél-magyarországi megyeszékhelyek vasúti összeköttetésének megteremtésére is. Vitézy rámutatott, hogy ehelyett egyetlen közúti híd épül.
Ugyanakkor leszögezte, nem az az alapkérdés, hogy kell-e átkelő Mohácsnál. A legközelebbi dunai átkelő Baján van, 30 kilométerre, így térségfejlesztési szempontból egy új híd akár indokolható is. „A dunai átkelési lehetőségeket bővíteni kell Magyarország ritkábban lakott részein is” – mondja, hozzátéve, hogy a probléma a méret.
A 2024 júniusában Lázár János által aláírt szerződés eleve kétszer kétsávos kialakítást irányzott elő. Amikor a tárca utána keresett, mi indokolta ezt, egyetlen releváns dokumentumot találtak: egy 2020 májusában, tehát a beruházás elindítása előtt négy évvel készült megvalósíthatósági tanulmányt. Ez napi 6500 egységjárművel számolt a hídon, csúcsórában ez két irányban összesen 3-400 autót jelent. A Petőfi híd, a Rákóczi híd vagy a Megyeri híd napi forgalma ennek tízszerese.
Vitézy szerint ennél is fontosabb, amit maga a tanulmány rögzített: „az új Duna-híd és a főúti szakaszok kapacitáskihasználtsága szempontjából az előzetes becslések alapján nem indokolt még 2050-ben sem a kétszer kétsávos kiépítés”. Ezt a dokumentumot a korábbi minisztérium politikai felsővezetése megtiltotta kiadni, még közérdekű igénylésre sem, Vitézy azonban közölte, hogy
minden érintett iratot nyilvánosságra hoznak.
Az eredeti szerződés ára bruttó körülbelül 382 milliárd forint volt, amiből rögtön 59 milliárd forint előleget utaltak ki a Duna Aszfaltnak. Lázár János azonban 2024 végén elrendelte, hogy az alföldi oldalon az 57-es útig tartó további 20 kilométeres szakasz is kétszer kétsávos legyen, miközben semmilyen dokumentáció nem támasztotta alá a döntést. Egy utólag megrendelt tanulmány sem tudta igazolni a bővítést: optimista számítások szerint 2050-re is legfeljebb napi 8000 jármű haladna át ezen a szakaszon.
Vitézy beszámolója szerint március 13-án, egy hónappal a választások előtt Orbán Viktor aláírásával titkos kormányhatározat rendelte el a bővítést, majd március 30-án, két héttel a voksolás előtt alá is írták a szerződésmódosítást. A korábbi összegre további 76,45 milliárd forintot emeltek rá, a fedezetet részben a MÁV és a Volán működési keretéből vonták el. A beruházás végső számlája így érte el a 451 milliárd forintot.
A módosítás az előlegrendszert is felborította: minden mérföldkőre 98 százalékos előleget kötöttek ki, bankgarancia nélkül. „Ki hallott már olyat, hogy egy építési beruházásnál a megrendelő 98 százalék előleget fizet?” – kérdezi Vitézy. Az eredeti 59 milliárd forinton felül összesen 155,8 milliárd forint előleg folyt ki a Duna Aszfalthoz,
ebből 94,3 milliárdot egyetlen nap alatt, április 10-én, a választások előtti pénteken utaltak át.
Vitézy Dávid biztosított, hogy az Építési és Beruházási Minisztérium vizsgálja a büntetőfeljelentés lehetőségét, a pénzek visszaszerzésének útjait, és hogy visszaléphetnek-e egyes szakaszokon a kisebb keresztmetszetű megoldásra. Összegzése szerint „nehéz ezt az egészet nem úgy látni, hogy itt valójában csak az számított, hogy minél több pénzét a magyar adófizetőknek kitolják a Duna Aszfalt számára”, miközben, ahogy fogalmaz, „megint meghamisították a magyar költségvetést”.
(Borítókép: Vitézy Dávid beszél egy sajtótájékoztatón 2026. június 5-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
