A kormány kedden este hivatalosan benyújtotta az országgyűléshez a korrupcióellenes és átláthatósági törvényjavaslatot, amely célja az Európai Unió által visszatartott források mobilizálása. Az indítványt Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter terjesztette elő, az előadója pedig Görög Márta igazságügyi miniszter.
A javaslat célja, hogy teljesítse az EU Helyreállítási és Ellenálló-képességi Tervéhez tartozó „szupermérföldköveket”, amely a miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke között létrejött politikai megállapodáson alapul. Az új szabályozás kizárólag jogállamisági aspektusokat érint, nem foglalkozik ideológiai vagy migrációs kérdésekkel, és nem kapcsolódik Ukrajna uniós csatlakozásához.
Ma reggel Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon tette fel a kérdést, hogy a Fidesz támogatja-e a jogszabályt, vagy a Micimackótól való félelmük miatt visszariadnak.
Új bűncselekmény a Btk.-ban: börtön a vagyon eltitkolásáért
A javaslat legszigorúbb eleme a Büntető Törvénykönyv (Btk.) új tényállalsal való kiegészítése. Az új szabályok szerint akár két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki valótlan vagyonnyilatkozatot tesz vagy elhallgatja anyagi helyzetét.
A szigorítás a közjogi méltóságok széles körére kiterjed, így például az országgyűlési képviselők, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagjai, valamint az állami számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank vezetői, továbbá a pártok vezető tisztségviselői – beleértve a pártelnököket és ügyvezetőket – is vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni. Az érintetteknek az új elektronikus rendszer keretében 2027. január 31-ig kell benyújtaniuk az első nyilatkozatukat.
Brutális jogköröket kap az Integritás Hatóság
Az Integritás Hatóság szerepe gyökeresen megváltozik, hiszen ezentúl a vagyonnyilatkozatok fő ellenőrző szerve lesz, és bárkitől kérhet adatokat. A kisebb hiányosságokért 100 ezer és 5 millió forint közötti bírságot szabhat ki.
A hatóság a legfelsőbb szintek vagyonnyilatkozatait is ellenőrizheti, beleértve a köztársasági elnökét is. Ha a hatóság megállapítja, hogy az államfő szándékosan hamis nyilatkozatot tett, az országgyűlés alkotmányügyi bizottságának eljárást kell indítania.
Az önkormányzati szinten az eljárás hiánya méltatlansági eljárást von maga után, amely akár a helyi politikusok megbízatásának megszüntetéséhez is vezethet.
Megszűnik az MCC és a Kék Bolygó Alapítvány
A törvényjavaslat értelmében azonnali hatállyal megszűnhet több olyan szervezet is, amelyek nem végeznek felsőoktatási tevékenységet, például a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány. Összesen 15 ilyen alapítvány törlésére kerül sor a nyilvántartásból augusztus 31-ig.
A felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok esetében a kivezetési határidő 2027. augusztus 1. lesz, és a megmaradó alapítványok alapítói jogai a kormányhoz kerülnek. A kuratórium és felügyelőbizottsági tagok csak akkor kerülhetnek kinevezésre, ha feddhetetlenségüket előzetesen az Állami Számvevőszék megerősíti.
Teljes tiltás a közpénzeknél és nyílt közbeszerzéseknél
A törvény kibővíti azok körét, akik nem pályázhatnak állami támogatásokra. A jövőben a kormánytagok, államtitkárok, köztársasági elnök és országgyűlési képviselők is teljesen ki vannak zárva a közpénzes pályázatokból.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumai jövőben teljesen nyilvánosak lesznek, bárki, regisztráció nélkül hozzáférhet. A koncessziós eljárásoknál, ha csupán egy ajánlat érkezik, szerződés csak akkor köthető, ha az ajánlatkérő bizonyítja, hogy a verseny hiánya a piaci körülmények következménye.
Az Integritás Hatóság számára jogot biztosítanak a büntetőeljárási iratokba való betekintésre és eljárás indítására a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt is, mind uniós, mind hazai forrású közbeszerzések esetén. Az alapkezelőknek a pénzmosás ellenes eu-s szabályok miatt 2020-ig visszamenőleg, egészen október 5-ig át kell adniuk a tényleges tulajdonosi adatokat a hatóságoknak.
Forrás www.blikk.hu
