Kapitány István egy hónappal szülinapja előtt elveszítette apját.

Kapitány István egy hónappal szülinapja előtt elveszítette apját.

A magyar gazdasági és energetikai miniszter egy hónappal első születésnapja előtt veszítette el édesapját. Idősebb Kapitány István kétszeres kapitány volt, mivel utasszállító repülőgépen főpilótaként dolgozott. 1962. november 23-án azonban súlyos tragédia történt Párizs közelében: lezuhant a Malév HA-MOD lajstromú IL-18-as gépe, amelyen tizenhárom utas és nyolc fős személyzet utazott, és senki sem élte túl a balesetet.

Idősebb Kapitány István főpilóta 1962-ben Párizs közelében szenvedett repülőgép-balesetet a Malév IL-18-as gépével, amelynek fedélzetén senki nem maradt életben.

Kapitány bátorságát sokszor bizonyította, hiszen korábban neves szakmai bravúrokkal mentette meg gépeket és utasokat.

Tudásával és tapasztalatával az ország legelismertebb pilótái közé tartozott, és oktatóként is dolgozott.

Fiát, a jelenlegi minisztert is az ő élete és munkája inspirálta a bátorságra.

A Malév 355-ös járata 1962. november 23-án váratlanul eltűnt a radarról. Az IL-18-as gép Frankfurtból késve indult, de a Párizsig tartó utat időben tette meg. A francia főváros felett azonban rendkívül rossz időjárási körülmények fogadták, vastag köd borította a látóhatárt. A gép 15 óra 15 perckor felbukkant a bourget-i repülőtér radarján, de a leszálláshoz készülődve elvesztette a kapcsolatot a földi irányítással. Hatalmas füstfelhő keletkezett a repülőtér nyugati részén. A roncsokat hét kilométerre a kifutótól találták meg. Személyes beszámolók szerint a gép nagy sebességgel zuhant, először a jobb szárnyával érintkezett a földdel, majd a törzsére dőlt, és felrobbant, a lángok pedig elborították a helyszínt. Mire a mentők és tűzoltók odaértek, csak elszenesedett holttesteket találtak, senki sem élte túl a tragédiát.

– A vizsgálatot francia és magyar szakértők, valamint a gépet gyártó szovjet mérnökök közösen végezték, emlékezett vissza az esetre Fazekas Sándor, a Magyar Légitársaság egykori pilótája. – Kapitány István a legmagasabb szinten, főpilótaként dolgozott, oktatott is, rendkívül tapasztalt pilóta volt. Keringtek olyan pletykák, miszerint a személyzet már ünnepelt, mivel aznap este tartották volna a kapitány 33. születésnapi buliját Párizsban, de ő nem volt olyan pilóta, aki megengedte volna magának ezt a lazaságot. A vizsgálatok során kiderült, hogy a gép „átesett”, a szárnyai elveszíthették a felhajtóerőt, a sebesség csökkent, és a repülő zuhanni kezdett. Kapitány István megpróbálta a súlyos G-terheléses manővert végrehajtani, hogy megmentsen a gépet a zuhanásból, de már nem volt ideje az akcióra.

Idősebb Kapitány István vezette azt a repülőgépet is, amellyel a magyar ejtőernyősök világcsúcskísérletet hajtottak végre több mint 6 kilométeres magasságból, mínusz fokos hideg időben.

Valószínűleg a jegesedés okozta a problémát, nem a köd, mivel Kapitány István négy évvel a tragédia előtt Antwerpenben hasonló manővert hajtott végre, ami valóban a fia által említett kivételes bátorságra mutatott. 1958. december 23-án kimerült üzemanyagtartállyal egy ködös kifutópályán érkezett egy utasszállító, amelyet csak egy felhőlyukon át látott meg. A második kísérletre sikerült elkapnia a kifutó felét, alig 600 métert hagyva a megállásra. Míg a gép vészfékezett és a gumijai leégtek, pár méterre a főépülettől sikerült megállnia, mindeközben senki nem sérült meg.

– Igazán bátor és legendás pilóta volt. 1951-ben Szeged belvárosában kényszerleszállást hajtott végre egy postai géppel, rossz futóművel és viharos időjárási körülmények között – folytatta a volt pilóta. – Ő pilótája volt az 1955-ös ejtőernyős csúcskísérleteknek is, amikor a gépet csúcsmagasságokba kellett emelni ahhoz, hogy az ejtőernyősök 6270 méterről, mínusz 24 fokos hőmérsékletben ugorhassanak. Tagja volt az IL-18-asokat tesztelő magyar pilótacsapatnak, és úgy vélte, hogy a négymotoros gép a legbiztonságosabb utasszállító repülők közé tartozik. Az 1956-os forradalom után leállás után Kapitány indította be újból az új kereskedelmi járatokat, ő repítette az első menetrend szerinti gépet Moszkvába, Zürichbe és Frankfurton át Párizsba.

A szakértők szerint lehetséges, hogy Kapitány István 1962. november 23-án hasonló körülmények között találta magát, mint négy évvel korábban, és ugyanazt a bravúrt próbálta végrehajtani. A párizsi kifutópályán is hasonló helyzetben próbálhatta meg a leszállást, de az időjárás eltérő volt, így az akció nem sikerült. A személyzet mellett – amelynek légiutas-kísérője az 1960-as évek színészkirályának, Latabár Árpádnak a lánya, Mária volt – hat magyar utas és nemzetközi orvosi konferencia résztvevői voltak az áldozatok között. Senkinek sem volt esélye a túlélésre.

Ez volt az egyik utolsó felvétel a HA-MOD lajstromú IL-18-asról, amelyet Kapitány István, a gazdasági és energetikai miniszter édesapja irányított.

Forrás www.blikk.hu