„Nem volt váratlan Lehel László lemondása, tervezett generációváltás zajlik az Ökumenikus Segélyszervezetnél. A korról nem illik beszélni, de idén harmincöt éves a szervezet, éppen ennyi év van köztem és László között. A folyamat már korábban elkezdődött, először elnökhelyettesként kapcsolódtam be az irányításba – miközben kommunikációs igazgató is voltam –, majd az elmúlt két évben ügyvezető igazgatóként vittem az operatív irányítói pozíciót, ezzel párhuzamosan László ellátta az elnöki feladatokat. A tényleges átadás-átvétel harmadik lépésként most valósult meg” – kezdte lapunk kérdésére Gáncs Kristóf.
Lehel László a kezdetektől, 1991 óta vezette az Ökumenikus Segélyszervezetet. 2017-ben, az ügynökmúltja nyilvánosságra kerülése után rövid időre háttérbe vonult, majd a szervezet Felügyelőbizottságának felkérésére visszatért. Az új elnök arra a kérdésünkre, hogy Lehel László távozása összefüggésben van-e a kormányváltással, kifejtette:
László döntése volt, hogy most történjen az elnökváltás. Annyiban volt hozzá köze, hogy az új kormányzattal a kapcsolatépítés is újraindul. A Segélyszervezetnek a mindenkori kormánnyal kell együttműködnie, ez 1991 óta így van, László sokféle kormánnyal dolgozott együtt. Benne lehetett a döntésében, hogy új kormány van, de nem volt váratlan a váltás, amit a Felügyelőbizottság és az egyházak képviselőiből álló Közgyűlés is támogatott. A váltás szépen zajlott a harmincötödik, ünnepi, éves közgyűlésen. László teljesítménye megkérdőjelezhetetlen, három fős kis szervezetből felépítette az ország egyik legnagyobb, nemzetközileg elismert karitatív szervezetét. Az élet rendje, hogy a váltás egy ponton eljön, László pedig úgy érezte, hogy ez a pont most jött el.
Gáncs Kristóftól azt is megtudtuk, hogy Lehel László tanácsadói szerepben marad a Segélyszervezetnél. „Magyarországon egyedülálló az a tudás, amivel rendelkezik. A romániai forradalomtól és NDK-s menekülthullámtól kezdve a különböző háborúkig és katasztrófákig rengeteg mindent átélt, ahogy az anno vele együtt kezdő és szintén máig a szervezetnél dolgozó munkatársai, Keveházi Klára és Csákvári Andrea kollégáim is. Számos tekintetben Magyarországon elsőként hoztak be nemzetközi mintákat az országba. Jó, ha ez a tudás megmarad a Segélyszervezetnél. László még az elmúlt négy-öt évben is beutazta egész Ukrajnát, egyházi vezetőkkel, önkormányzatokkal, képviselőkkel tárgyalt, rendkívül értékes a kapcsolatrendszere, ahogy a humanitárius és a szociális területen felhalmozott tudása is. A szervezeti kultúránknak egyébként is része a tapasztalatátadás. Magyarországon nincs olyan egyetem, ahol segélyszervezeti munkatársakat képeznének, ezért csak élesben lehet megszerezni a tudást, ami emberről emberre megy tovább” – húzta alá az új elnök, hangsúlyozva, hogy Lehel László kérés esetén látja el tanácsokkal, tehát tényleges váltás történt a vezetésben.
Gáncs Kristóf 2007-ben egy uniós szemléletformáló program koordinátoraként csatlakozott a Segélyszervezethez. Norvégiából tért haza, ahol nemzetközi fejlesztést és kultúraközi kommunikációt tanult. Norvégia élen jár a nemzetközi fejlesztések területén, Afrikában, Dél-Amerikában és Ázsiában is jelen van, Gáncs Kristóf is a világ több térségében, terepen szerzett tapasztalatot. A másik vonal – a kommunikációs diploma mentén haladva –, a közösségépítés és a vállalati kapcsolatok voltak.
„Ismertem a vállalatok társadalmi szerepvállalási logikáját, amit tudtam ötvözni a kommunikációs igazgatói feladatokkal. Ez fontos és szép időszak volt az életemben, azóta is küldetésemnek tekintem a közösségépítést az adományozók, az önkéntesek, az ismert emberek, a vállalatok és a civil partnerek között” – húzta alá az elnök.
Gáncs Kristóf hangsúlyozta: „Szervezetünk legnagyobb erejét az összefogás adja. Ha van még adósságunk, és erre kiemelten szeretnék figyelni, az az ökumenikus szó elmagyarázása az embereknek. Kicsit idegen szó, néha nehezen írják le, de a legfontosabb értékünk az, hogy a szervezetünk ökumenikus. Ez személyesen is közel áll hozzám, evangélikus családból jövök, a feleségem református, katolikus egyetemre jártam, és sok felekezetből, vallásból vannak barátaim.”
Képesek vagyunk átívelni a különbségeken. Az ökumenikus szó nálunk túlmutat az egyházi jelentésen, a Segélyszervezetnél tapasztaljuk, hogy az emberek világnézettől, politikai hovatartozástól, generációtól, szektortól függetlenül képesek összefogni, amikor baj van. Tizennyolc év alatt találkoztam vörösiszap-katasztrófával, árvizekkel, földrengésekkel, háborúkkal. A bajban érezni, hogy milyen erő van az emberekben, amikor nem a különbségekre koncentrálnak. Így történhetett meg, hogy egy időben volt nálunk önkéntes Lévai Anikó, az akkori miniszterelnök felesége, valamint Nagy Ervin, aki már akkor is aktívan ellenzéki volt. Egy ételosztáson, az árvízi segítségnyújtásnál, vagy a gyerekek támogatásában nálunk mindenki megtalálja a helyét
– emelte ki Gáncs Kristóf.
„Az első nyilatkozatok alapján jó reményem van az együttműködésre”
Az Ökumenikus Segélyszervezet elnöke kérdésünkre arról is beszélt, hogy külföldi válsághelyzet esetén milyen folyamat vezet a gyakorlati segítségnyújtásig: „Minden ország, minden helyzet más. Ukrajna egyedülálló helyzet volt, mert amikor kitört a háború 2022-es szakasza, már 1998 óta jelen voltunk az országban, abban az évben nyitottunk Kárpátalján képviseletet. Amikor elindult a háború első szakasza 2014-ben, még szűkebb volt a nemzetközi érdeklődés, de a Segélyszervezet elkezdte kiterjeszteni munkáját egész Ukrajnára, több oblasztban működtünk.
2022-ben egyedülálló pozícióban voltunk, amit a tapasztalatunk adott, rengetegen kerestek minket, köztük nagy nyugati segélyszervezetek. Sokan rajtunk keresztül kezdtek el dolgozni Ukrajnában. 2022-től 22 milliárd forint értékben nyújtottunk segítséget Ukrajnában, ami nemzetközi toplistás hely, ilyen léptékű segítségnyújtásban kevesen vettek részt. Az ENSZ-nek és sok nemzetközi donornak is partnere voltunk, ami a »szakma csúcsát« jelenti. Körülbelül egymillió embert tudtunk Ukrajnában és az Ukrajnából menekültek csoportjából támogatni.”
Az Ökumenikus Segélyszervezet stratégiájában szerepelnek kiemelt térségek, hangsúlyos figyelemmel Magyarország környezetére és a magyarlakta területekre. Az elmúlt huszonöt évben – nem függetlenül a mindenkori magyar külügyi stratégiától –, több térség felértékelődött. Gáncs Kristóf szerint egy professzionálisan működő segélyszervezet a kinyújtott karja az országnak. Afganisztánban 2001 óta jelen voltak, 25 milliárd forint értékben nyújtottak segítséget többek között az ENSZ World Food programjában, amelyben az emberek a munkáért élelmiszert kapnak. Irakban az üldözött keresztényeket támogatta a magyar segélyszervezet, valamint Etiópiában, és a törökországi földrengés területén is kiemelt jelenléttel működtek.
Az Ukrajnában felhasznált források 65 százaléka nemzetközi donoroktól származott, 35 százalék volt a magyar emberek felajánlása és magyarországi kormányzati támogatás – mindkettő láb nagyon fontos a segítségnyújtásban. Reméljük, hogy az új kormány is nyitott lesz az együttműködésre, mert egy segélyszervezetnek sokszor nagyobb a mozgástere, mint a politikának. Bármilyen viszonyban van két nemzet, a segítségnek el kell jutnia a rászorulókhoz. Az első nyilatkozatok alapján jó reményem van az együttműködésre
– fogalmazott Gáncs Kristóf, akitől azt is megtudtuk, hogy több területen már történt kapcsolatfelvétel a kormánnyal, például a legutóbbi kárpátaljai dróntámadás után jelezték a Külügyminisztériumnak, hogy rendelkezésre állnak, ráadásul Kárpátalján egyedülálló a beágyazottságuk és megítélésük. Ukrajnában fut is egy olyan projekt, amelyben az előző kormány támogatásával lebombázott területen építettek iskolát, de még nem adták át. Több mint 250 menekültszállót támogattak. Ami a magyarországi együttműködést illeti, a segélyszervezetnek több mint ötven intézménye működik belföldön, ezzel összefüggésben államtitkári szinten voltak egyeztetések. Kiemelt ügyük a gyermekek védelme, felzárkóztatása is, több mint négyezer gyerekkel foglalkoznak.
„Apaként és segélyszervezeti munkatársként is az a tapasztalatom, hogy az első években szinte minden eldől a gyerekeknél. A Biztos Kezdet Gyermekházainkban a nulladik perctől jelen tudnak lenni az édesanyák a gyerekekkel, miközben a Felzárkózó Települések programban is fontos a hozzáadott értékünk a mindenkori kormány számára. Huszonhét Jelenlét Ponton is dolgozunk” – sorolta Gáncs Kristóf.
„Helytelen lenne, ha kapkodnék”
Gáncs Kristóf lapunknak arról is beszélt, a jelmondatuk az „Ételt az éhezőknek, otthont az otthontalanoknak, esélyt az esélyteleneknek!” ami gyakorlati megvalósulásában azt jelenti, hogy „az étel az első és azonnali, kézzelfogható segítségnyújtás. Bármilyen foglalkozás elején ételt adunk az éhes gyerekeknek. Az otthonhoz már intézményekre is szükség van, átmeneti otthonokat és egyéb bentlakásos intézményeket működtetünk. Ezekben esélyt kap az együtt maradásra és a talpra állásra a család, viszont arra is szükség van, hogy ne csak egyik otthonról a másikra vándoroljanak, hanem ki akarjanak lépni ebből a körből. Az esély az, amikor mindkét fél előre szeretne lépni, így történnek igazi csodák, amikor egy család az átmeneti otthon után albérletbe mehet, mert sikerült munkát találni, a gyerekek be tudtak illeszkedni az iskolában. A tevékenységünk ezen a területen mindig az esélyteremtésről szól, most épp a Kapaszkodó Program adománygyűjtése zajlik, ami több mint négyezer gyerek éves támogatását biztosítja, kiemelt tekintettel a nyári gyerektáborok finanszírozására.”
Az elnök kérdésünkre elárulta, az Ökumenikus Segélyszervezetnél ötszáz felett van a főállású munkavállalók száma, valamint további több mint ezer fő önkéntes dolgozik a különböző programokban. A kör következő rétegét a több tízezer rendszeres magánadományozó jelenti, valamint azok, akik felhívják a 1353-as adományvonalat. A Segélyszervezet auditját huszonhat éve a KPMG végzi, Gáncs Kristóf hangsúlyozta, minden fillért megvizsgálnak, hogy valóban ott kerül-e felhasználásra, ahova szánták, ami objektív garanciát jelent.
Gáncs Kristófot arról is megkérdeztük, elnökként változtat-e a Segélyszervezet struktúráján és tevékenységén.
Az első hónapokban fontos a nyugalom, hogy végig tudjuk gondolni, hol van szükség változtatásra. A világ elképesztő gyorsasággal változik, ezért is helytelen lenne, ha kapkodnék. A Segélyszervezet rengeteg tapasztalattal és szuper szakembergárdával rendelkezik, a kérdés csak az, hogyan lehetne még hatékonyabban működni. Azt is meg kell ismernünk, hogy az új kormány milyen irányba, milyen hangsúlyok mentén tervez haladni, ami részben finanszírozási kérdés. Számunkra nagyon érdekesek az uniós források is, amelyek rendkívül hiányoztak a szektorunkból, például a kapcsolati erőszak területén óriási szükség lenne az infrastruktúra-fejlesztésre. Nagyon izgalmas a digitális esélyteremtés is, elsőként hoztunk létre erre programirodát, ez lehet a jövőben a szegénység elleni küzdelem egyik legfontosabb terepe, mert aki kimarad a digitális világból, az lemarad az oktatásról és a munkaerőpiacról is
– húzta alá Gáncs Kristóf, leszögezve: „Egy új elnöknek nem az a dolga, hogy pótcselekvésként átnevezzen igazgatóságokat, vagy gyorsan lecseréljen struktúrákat. Szeretnék egyeztetni a munkatársainkkal, a partnereinkkel és a kormánnyal. A 2025-2026-os stratégiánkat végrehajtjuk, de már dolgozunk a 2027-2028-as stratégián, amelyhez várjuk a jelzéseket a különböző szektorokból. A küldetésünk, az ökumenikus egység változatlan. Remélem, hogy a személyemmel ez a kontinuitás megmarad.”
(Borítókép: Gáncs Kristóf. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
