A Nemzeti Választási Bizottság döntése értelmében nem lehet népszavazást tartani a közvetlen elnökválasztásról, mivel ez alkotmánymódosítást jelentene, és az Alaptörvény egyértelműen rögzíti, hogy az államfőt az Országgyűlés választja meg.
A bizottság elutasította a közvetlen államfőválasztásra vonatkozó kérdés hitelesítését, amint az a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében is olvasható.
A népszavazásra javasolt kérdés így hangzott: „Egyetértene azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson, lehetővé téve a köztársasági elnök közvetlen választását?” – ezt két magánszemély nyújtotta be a Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint.
A bizottság, amelyet Sasvári Róbert vezet, azért nem engedélyezte a referendumon való részvételt, mert a jelenlegi Alaptörvény szerint az államfőt az Országgyűlés választja, és a népszavazásra benyújtott kérdésnek nem tartalmazhat alkotmánymódosítást, még burkoltan sem.
A bizottság már 2015-ben is visszautasította egy hasonló kezdeményezés hitelesítését, amely ugyancsak a közvetlen elnökválasztásra irányult. A téma azonban már hosszú ideje a politikai diskurzus része.
A közvetlen elnökválasztás gondolata már az 1989-es rendszerváltáskor is felmerült, de végül a parlamentáris rendszer mellett döntöttek, ahol az államfőt az Országgyűlés választja meg öt évre, protokolláris szerepkörrel.
Az utóbbi években többször is napirendre került a téma. Novák Katalin 2024-es lemondását követően felmerültek olyan vélemények, amelyek az új államfő közvetlen választását szorgalmazták. A Tisza Párt kampányában is hangsúlyozta a kérdést. Az április 12-ei parlamenti választás után újra aktuálissá vált a téma; Magyar Péter többször is arra szólította fel Sulyok Tamást, és Magyarországon talán most van a legnagyobb támogatottsága a közvetlen államfőválasztásnak.
Forrás www.blikk.hu
