Fűnyírásnál még a mogorva szomszéd is tűrhető.

A szomszédjogok alapvető rendelkezéseit a Polgári törvénykönyv, míg a speciális kérdéseket a szomszédjogi törvény tárgyalja, és mindezt önkormányzati szabályozás és a bírósági ítélkezési gyakorlat egészíti ki. Az ingatlan használatának általános korlátja az úgynevezett szükségtelen zavarás tilalma. A Polgári törvénykönyv 5:23. §-a ezt így fogalmazza meg:

A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

Elfogadhatósági mérce túllépése

Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség megbízott közjogi főügyészhelyettese szerint sokat segíthet a vitás helyzetek feloldásában, ha ismerjük a békés társadalmi együttélést biztosító jogainkat és persze kötelezettségeinket. A szakember az Egyszerűen, jogszerűen című ügyészségi sorozat legújabb részében a nyugalom megőrzéséhez ad jogi segítséget.

„Elsőként azt kell tudnunk, hogy a társadalmi együttélés bizonyos mértékű tűrést is elvár mindenkitől” – állítja a főügyészhelyettes, aki szerint az ingatlantulajdonos (használó, bérlő) köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat – különösen a szomszédokat – szükségtelenül zavarná, vagy jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Ebből következően vannak a jog által szükségesnek minősített zavarások, amelyeket el kell tűrni. Ezzel szemben a szükségtelen zavarást a jogszabályok tiltják. Például a kert rendbetétele tavasszal szükséges munkálat, de nem lehet erre hivatkozva éjjel-nappal korlátlanul zajongani a fűnyíróval.

A helyi igényeket az önkormányzatok rendeletei szabályozzák, valamint társasházak esetén a lakók által elfogadott házirend. A szükségtelen zavarás alapvetően a társadalmi elfogadhatósági mérce túllépését jelenti. Ilyenek például:

• a szükségtelenül hangos zene;
• a rendszeres éjszakai házibuli;
• a gondozatlan állatoktól terjengő bűz;
• a mértéktelen hulladékfelhalmozás;
• a szomszédba is átterjedő vegyszer használata;
• az egész nap hangosan kopogó fapapucs a felső emeleten;
• a folyamatosan ugató kutya.

A szükségtelen zavarás kategóriáját merítik ki a biztonsági kamera olyan elhelyezése is, amely a szomszéd kertjét vagy a háza ablakát pásztázza.

Szükséges és szükségtelen zavarás

„A szükséges és szükségtelen elhatárolásánál nem a szubjektív ingerküszöbünk lesz az irányadó, hanem körülményeket és a helyi együttélési szokásokat is figyelembe véve az objektív társadalmi elfogadhatatlansága a zavaró tevékenységnek” – mondja Jagusztin Tamás.

Nézzünk néhány példát:

1. A kertben bográcsozás vagy grillezés során a szomszéd ablakán beszálló füst lehet zavaró. Ha azonban ez nem olyan napszakban, gyakorisággal és időtartamig valósul meg, amely lényegesen és szükségtelenül korlátozná a szomszéd ingatlan rendeltetésszerű használatát (ablaknyitás, teraszhasználat), az nem tekinthető szükségtelen zavarásnak.
2. A telekhatáron lévő ág, növényzet is zavaró lehet, ha jelentősen árnyékol, akadályozza a kert rendben tartását vagy a közlekedést. Az ingatlan tulajdonosa csak akkor jogosult az áthajló ágak levágására, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el. Ugyanígy az áthulló termés akkor szedhető fel, ha annak tulajdonosa a beszedését elmulasztotta.
3. Jellemző eset a kerti gépészeti jellegű munkák végzésével okozott zaj, mint a flexelés, a motoros fűrészelés vagy a fűnyírás. Ezeket is úgy kell elvégezni, hogy a szokásos pihenőidőt ne zavarják. Az ilyen tevékenységeket általában az önkormányzati rendeletek csak pontosan meghatározott időkeretben engedik meg.

Az ügyész szerint a házfelújítás összetettebb kérdés. Ha a munkálatok nem minősülnek építési munkának, akkor az általános szabályok az irányadók, viszont építési munkák esetén már külön jogszabály szabályozza az idősávot és a zajterhelés nagyságát. Az építésizaj-határértékek eltérőek a lakóterületeken (kisvárosias/kertvárosias/falusias). Nappal a határérték maximum 65 decibel lehet, éjjel pedig 50 decibel, ha a munka időtartama egy hónap vagy annál kevesebb. Ennél hosszabb munkáknál alacsonyabb határértékeket kell figyelembe venni.

Ahány település, annyi szabály

A szomszédok között gyakori vita tárgya a zajkeltés. Nincs két egyforma szomszéd: az egyik szeret hangosabban zenét hallgatni, szombat reggel füvet nyírni, baráti összejövetelt szervezni, a másik nem. Több tucat önkormányzati rendelet alapján megállapítható, hogy

Budapesten kerületenként eltér a szabályozás. Óbudán munkanapokon és szombaton 8-tól 20 óráig lehet motoros fűnyírást végezni, vasárnap és ünnepnapokon viszont egyáltalán nem szabad. Józsefváros kertvárosias övezetében munkanapokon 19 órától 8 óráig, szombaton 9 óra előtt és 16 órától, vasárnap bármely időszakban tilos zajjal járó kerti munkát végezni. A XII. kerületben fűnyírás, motoros fakivágás, kerti traktor működtetése munkanapokon 7 óra és 20 óra között, szombaton 9 és 12 óra, valamint 15 és 18 óra között végezhető. A XVIII. kerületben hétköznapokon 8 órától és 20 óráig, szombaton 9 órától 14 óráig végezhető fűnyírás, motoros fakivágás, aggregátorműködtetés.

A külső kerületekben kevésbé szigorúak a rendelkezések. Budafok-Tétényben a zajjal járó kerti munkát hétköznapokon 7-től 20 óráig, szombaton és munkaszüneti napokon 8 és 16 óra között, vasárnap és ünnepnapokon 9 és 12 óra között végezhetnek.

Érden a közösségi együttélés alapvető szabályait rendező helyi rendelet szerint hétköznapokon 8-tól 19 óráig, szombat, vasárnap és munkaszüneti napokon 9 és 12 óra között szabad zajosabb munkákat végezni. Szentendrén a zajjal járó kerti munka hétköznap 8 és 19 óra, szombat, vasárnap és munkaszüneti napokon 9 és 12 óra és 15 és 19 óra között engedélyezett, ezen kívüli időszakban viszont tilos. Veresegyház védett és lakóövezetében kisebb zajjal járó kerti munkák munkanapokon 8-tól 20 óráig, szombaton 8-től 14 óráig, míg vasárnap és ünnepnapokon 10-től 14 óráig végezhetők. Törökbálinton „magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő, más nyugalmának zavarására alkalmas zajkeltéssel járó tevékenység” kizárólag munkanapokon 7 és 20 óra között, szombaton 8 és 18 óra között végezhető.

Salgótarjánban magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő alkalomszerű tevékenységek – kivételt képeznek a kerti összejövetelek, családi események – során a zajkeltés hétköznapokon és munkaszüneti napokon 6 és 20 óra között, vasárnap és ünnepnapokon 8 és 18 óra között engedélyezettek. Az önkormányzati rendelet szerint „a kerti összejövetelek, családi rendezvények megtartásakor fokozott figyelemmel kell lenni a szomszédok nyugalmának biztosítására”.

Balatonfüreden zajkibocsátással járó tevékenység hétköznap 20-tól 7 óráig, vasárnap és ünnepnapokon egész nap, továbbá a június 1. és augusztus 31. közötti időszakban mindennap 12 és 15 óra között nem végezhető. Keszthely belterületén a tilalmi idő hétköznap este 20 órától reggel 7 óráig, pénteken és szombaton 20-tól 9 óráig, a május 1. és szeptember 30. közötti időszakban szombaton 13–16 óra között, vasárnap és ünnepnapokon egész nap tart.

(Borítókép: Shutterstock)

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!