A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését az Európai Bizottság a jogállamiság helyreállítása felé tett fontos lépésként értékeli. Michael McGrath, az igazságügyért és jogállamiságért felelős uniós biztos a Népszavának nyilatkozva kiemelte, hogy látják az új kormány elköteleződését a reformok iránt. A biztos azt követően fogalmazott így, hogy a tanácsban meghallgatták Bíró-Nagy Andrást, a Miniszterelnökség államtitkárát, aki Magyarországot képviselte az uniós alapértékekről szóló ülésen, amelyen a bizottság képviselője is jelen volt.
A meghallgatás a 2018-ban az Európai Parlament által kezdeményezett 7-es cikkely szerinti eljárás keretében zajlott, amelyet azért indítottak, mert a testület szerint sérültek Magyarországon az uniós alapértékek. A folyamat végén szóba jöhetett volna Magyarország szavazati jogának felfüggesztése is, ehhez azonban sosem volt meg a tagállamok körében a politikai szándék.
A tanácsban rendszeresen tartottak meghallgatásokat, amelyeken a magyar kormány képviselői is kifejthették álláspontjukat, ám tényleges szavazásra nem került sor: a következő lépéshez a tagállamok négyötödének, a szankcionáláshoz pedig valamennyi tagállam egyetértésére lett volna szükség.
Az eljárás lezárása még messze van, és a formális befejezéshez az Európai Parlament bevonása is elengedhetetlen, mivel az eljárást ők indították. A lap értesülése szerint
ősszel egy tényfeltáró EP-delegáció utazhat Magyarországra a reformok kiértékelésére.
Arról hivatalos álláspont még nincs, hogy az utóbbi hetek átláthatósági és korrupcióellenes intézkedései elegendőek-e, mivel a 7-es cikkely szerinti eljárásnak – a befagyasztott uniós forrásokkal ellentétben – nincsenek konkrét, számszerűsített feltételei. Az uniós pénzek felszabadítása ugyanis az előző magyar kormány vállalásainak teljesítésétől függ, amiről Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Magyar Péter miniszterelnök májusi politikai megállapodása szólt a legtöbbet. A 7-es cikkely szerinti eljárás ezzel szemben tisztán politikai természetű.
A migrációs kérdésben azonban a bizottság kitérőbb választ adott. A Népszava arra kérdezett, mit szól a testület ahhoz, hogy Magyarország nem tartja be a kötelező migrációs és menekültügyi törvénypaktumot, amelynek megszegéséért napi egymillió eurós büntetést kell fizetnie az új uniós joggal ütköző korábbi szabályozása miatt. McGrath válaszában a bizottság támogatásáról beszélt a paktum átültetésében, és jelezte, Magyarországnak lehetősége van elkerülni a kvótaalapú menekültbefogadást.
Ugyanakkor a Fidesz és a Mi Hazánk kötelező betelepítésről beszél a paktummal kapcsolatban, miközben a jogszabály ilyet nem tartalmaz, és úgy tűnik, a szabályok betartatásáért felelős bizottság ebben az ügyben nem lép tovább. Noha a korábbi magyar rendszer a lap értékelése szerint Európában egyedülálló módon tette gyakorlatilag lehetetlenné a menedékkérelmek benyújtását.
Olvasd tovább itt: index.hu
