Magyar Péter nélkül zajlott a kormányszóvivői tájékoztató, tekintve, hogy először vesz részt miniszterelnökként az Európai Tanács ülésén, ahol sűrű program várja. A kormányfő hiányában Vitézy Dávid építési és közlekedési miniszter, Oroszi Beatrix országos tiszti főorvos, valamint Magyar Éva és Szondi Vanda kormányszóvivők számoltak be a kormány legfrissebb intézkedéseiről, döntéseiről.
Órákon belül új Alaptörvény lehet
Vitézy Dávid arról is beszélt, hogy
az Országgyűlés még a mai napon dönthet az Alaptörvény 16. módosításához kapcsolódó újabb törvénymódosító csomagról,
amelynek általános vitája már lezajlott. A szűkös határidő miatt ezúttal nem kerül sor teljes körű társadalmi egyeztetésre, az Igazságügyi Minisztérium kizárólag az érintett szakmai szervezetekkel folytatott konzultációt.
Vitézy Dávid elmondta, hogy az Alaptörvény 16. módosítása rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) jövőjéről, és ennek szabályait most a kapcsolódó törvényekben is átvezetik. A csomag részeként szigorodnak a vagyonnyilatkozati szabályok: aki hibás vagy hiányos nyilatkozatot nyújt be, különböző szankciókra és bírságokra számíthat.
Emellett bővülnek az Integritás Hatóság jogosítványai, a pótmagánvádas eljárások lehetőségét pedig a 2023 előtti időszakra is kiterjesztik. Vitézy Dávid arról is beszélt, hogy az Integritás Hatóságnak a többletfeladatai miatt az eddigi kettő helyett négy alelnöke lehet. Az elnöki pozíció betöltésére vonatkozó szabályokat is rögzítik, határidőkkel együtt. A módosítások egyúttal szélesítik a közbeszerzési eljárások jogorvoslati lehetőségeit, valamint jelentősen növelik a nyilvánosan hozzáférhető közadatok körét is.
Megszűnik az üzemanyag-ársapka
A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a kormány – ahogy azt Magyar Péter miniszterelnök szerdán bejelentette – kivezeti az üzemanyag-ársapkát a forint erősödésére, valamint a kőolaj világpiaci árának csökkenésére hivatkozva.
Felülvizsgálják a mohácsi híd beruházását
Vitézy Dávid bejelentette, hogy a kormány felülvizsgálja a mohácsi Duna-híd beruházását, különös tekintettel annak finanszírozási és szerződéses körülményeire.
Vizsgálják azt is, milyen indokok alapján emelkedett az előlegfizetés mértéke 20 százalékról 98 százalékra, valamint hogyan kerülhetett sor a parlamenti választások előtt két nappal 97 milliárd forint kifizetésére a kivitelező Duna Aszfalt számára.
A miniszter közölte, hogy a hídhoz kapcsolódó, kétszer két sávos úthálózat építését felfüggesztik, mivel annak kivitelezése még nem kezdődött meg.
Vitézy Dávid elmondta, 2020-ban az egyik nagynevű közlekedéstervező intézet az akkori kormány megbízásából készített átfogó tanulmányt, ami azt volt hivatott megállapítani, hogy milyen kialakítás legyen. „A tanulmány arra jutott, hogy 2050-ig semmilyen módon nem alátámasztható, hogy kétszer két sáv indokolt legyen. A tanulmányt az elmúlt években titkolták, mi nyilvánosságra hoztuk” – húzta alá a miniszter, hozzátéve: Lázár János 2024-ben ennek ellenére úgy döntött, hogy kétszer két sáv épüljön. „Ez csak arra szolgált, hogy gyorsan, az adófizetők pénzéből még sok tízmilliárd forintot ki lehessen szórni” – vélekedett Vitézy Dávid.
Ugyancsak leállítják az ehhez kapcsolódó előkészítő munkákat az Alföld térségében. Magát a hidat ugyanakkor nem kívánják áttervezni vagy leállítani, mert az szerinte indokolatlan károkozással járna. A projekt műszaki tartalmát viszont felülvizsgálják, és ahol erre még lehetőség nyílik, ott a közérdek szempontjainak erősebb érvényesítésére törekednek. Mint fogalmazott, a cél az, hogy a beruházás fennmaradó szakaszaiban észszerű és szakmailag megalapozott döntések szülessenek.
Menetrend szerint halad az uniós források lehívása
Vitézy Dávid a bejelentések ismertetését azzal kezdte, hogy az uniós források lehívása a terveknek megfelelő ütemben halad. Elmondta, hogy a kormány benyújtotta a helyreállítási alap (RRF) tervének aktualizált változatát az Európai Bizottságnak, ahol jelenleg a véleményezési folyamat zajlik.
Kiválóan és terv szerint haladunk. Nem kellett csökkentenünk azokat a célkitűzéseket, amelyeket korábban meghatároztunk. Ennek legfontosabb első lépése a helyreállítási terv véglegesítése, ezt követően pedig annak tartalma is nyilvánossá válik
– hangsúlyozta a miniszter.
Kiemelte, hogy a beruházási csomag egyik fontos eleme az elektromos hálózat fejlesztése, amelyhez kapcsolódó döntések a közeljövőben a Magyar Közlönyben is megjelennek.
A miniszter arról is beszélt, hogy a kormány várhatóan a jövő héten tárgyalja a közlekedésszervezéshez kapcsolódó jogszabálycsomagot, amely a szükséges beszerzések garanciális feltételeit rögzíti. Ennek részeként létrehoznak egy gördülőállomány-fejlesztési társaságot, amely a HÉV-szerelvények és a vasúti járművek beszerzéséhez szükséges források kezeléséért felel majd.
Vitézy Dávid kitért arra is, hogy folyamatban van a Magyar Fejlesztési Bank irányítási rendszerének átalakítása. Mint fogalmazott, olyan működési modell kialakításán dolgoznak, amelyet erős gazdasági racionalitás és hatékonysági szempontok vezérelnek.
Felülvizsgálják a koncessziókat
Vitézy Dávid elmondta, hogy a választás előtt több koncessziót kiadott az Orbán-kormány Szegeden, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Nyíregyházán, Sopronban és Debrecenben. Van olyan szerződés, amely 2061-ig érvényes. „Fura körhöz tartozók kapták a koncessziókat, és most ezek felülvizsgálatát kezdeményezi a kormány.” Megnézik azt is, hogy megfelelő-e a 2014-ben átalakított kaszinóműködtetési mechanizmus.
Vitézy Dávid azt is bejelentette: teljes körű felülvizsgálatot indítanak a dohánykoncesszióknál.
Átalakítják a Hősök tere környékét, kitilthatják az autókat a Városligetből
A kohéziós források felhasználásáról szólva Vitézy Dávid elmondta, hogy a helyreállítási alap újratervezését követően azonnal megkezdik az operatív programok felülvizsgálatát is. A miniszter szerint az előző kormányzat az informatika és a digitalizáció területét külön kezelte a fejlesztési források elosztásakor, ezt a megközelítést azonban megszüntetik, és egységesebb rendszerben tervezik a támogatások felhasználását.
Emellett bejelentette, hogy
a kormány felülvizsgálja a Városliget fejlesztésével kapcsolatos korábbi döntéseket is.
Mint fogalmazott, a leállított beruházások nyomán több befejezetlen, elkerített terület maradt a parkban, amit méltatlan állapotnak tartanak. A cél az, hogy a korábban építési területként lezárt részeket közparkként rehabilitálják, és befejezzék a még hiányzó zöldfelületi rekonstrukciókat.
Vitézy Dávid arról is beszélt, hogy a Városligeten áthaladó autóforgalmat kivezetnék a parkból, miközben a Hősök terének környezetét is átalakítanák. A jelenleg többsávos aszfaltfelületekkel övezett tér helyén nagyobb zöldfelületeket és a történelmi előzményeket is felidéző, magasabb minőségű köztereket alakítanának ki. A tervezés során a kormány együttműködik a Fővárosi Önkormányzattal és Zuglóval, emellett pedig áttekintik a Városligettől a budai Várig húzódó turisztikai tengely teljes közterületi rendszerének fejlesztési lehetőségeit is.
Miért nyúlt hozzá a kormány a Széchenyi-kártyához?
A Széchenyi Kártya Program évek óta a hazai kis- és középvállalkozások egyik legfontosabb finanszírozási eszköze, amely az állami kamattámogatásnak köszönhetően a piacinál jóval olcsóbb hitelhez juttatta a cégeket. A likviditási hitelek kamata eddig mindössze 3 százalék volt, miközben a piaci kamatszintek ennél lényegesen magasabban alakultak.
A kormány szerint azonban a konstrukció egy része eltávolodott eredeti céljától. A tapasztalatok alapján több vállalkozás nem működési vagy fejlesztési célokra használta fel a kedvezményes hitelt, hanem a felvett forrásból magasabb hozamú állampapírokat vásárolt. Ez gyakorlatilag kockázatmentes pénzügyi nyereséget jelentett: a cégek olcsón jutottak hitelhez az államtól, majd ugyanennek az államnak magasabb kamat mellett adták kölcsön a pénzt állampapír-vásárláson keresztül.
A kabinet szerint ez a gyakorlat évente mintegy 150 milliárd forintos terhet jelentett a költségvetésnek, ezért a likviditási hiteltermékek kamatát a jövőben a háromhavi BUBOR-hoz kötik. A jelenlegi 5,89 százalékos referenciakamat ugyan magasabb az eddigi 3 százaléknál, de továbbra is kedvezőbb finanszírozást biztosít a legtöbb piaci vállalati hitelnél.
Vitézy Dávid egyértelműsítette a változás okát:
az állam továbbra is támogatni kívánja a vállalkozásokat, de a kedvezményes forrásokat a jövőben szigorúbban a működést, a beruházásokat és a gazdasági teljesítmény növelését szolgáló célokra szeretné terelni, miközben visszaszorítaná a támogatott hitel és az állampapírhozam közötti kamatkülönbözetre épülő arbitrázsügyleteket.
Átalakítják a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt
A kormány döntést hozott a Nemzeti Kommunikációs Hivatal működésének átalakításáról is. Vitézy Dávid bejelentette, hogy megszűnik az a rendszer, amely kötelezővé tette az állami szervezetek számára, hogy kommunikációs és reklámbeszerzéseiket kizárólag ezen a szervezeten keresztül bonyolítsák. A miniszter Balásy Gyula érdekeltségeit is megemlítve jelezte: a jövőben az állami szereplők szélesebb körből választhatnak majd szolgáltatókat, és nem lesznek egyetlen beszerzési csatornához kötve.
A gyűlöletpropagandával és a reklámfelületekkel kapcsolatos szabályozás kapcsán Vitézy Dávid elmondta, hogy a kormány támogatja azokat a módosításokat, amelyek jelentősen csökkentenék a közterületi reklámterhelést. Elismerte, hogy a reklámipar szereplői várhatóan nem fogadják majd kedvezően a szigorítást, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kabinet nem kíván visszalépni a tervezett intézkedésektől. A szabályoknak való megfelelés érdekében ugyanakkor hosszabb felkészülési időt biztosítanak az érintettek számára: a reklámfelületek leszerelésének végső határideje december 31. lesz.
Megszűnik a TEK, visszatérhetnek a katonák, gyanús szerződések – további döntések
A kormány döntése alapján visszatérhetnek a honvédség állományába azok a – jellemzően 45 év feletti – tisztek és altisztek, akiket a korábbi fiatalítási program keretében bocsátottak el. Az érintetteket eredeti rendfokozatuk megtartásával veszik vissza, illetményük pedig nem lehet alacsonyabb a korábban számukra megállapított távolléti díjnál. A döntés indoklása szerint a honvédség ismét számít a tapasztalt szakemberek tudására és szolgálati tapasztalatára.
Szondi Vanda kormányszóvivő arról is beszámolt, hogy a kormány átfogóan felülvizsgálta a rendvédelmi szervek működését. A belügyminiszter javaslata alapján olyan új struktúrát alakítanának ki, amely költséghatékonyabb, megszünteti a párhuzamosságokat, ugyanakkor megőrzi a speciális szakmai képességeket. Ennek részeként
a Terrorelhárítási Központ (TEK) önálló rendvédelmi szervként megszűnik, ugyanakkor az Országos Rendőr-főkapitányság irányítása alatt, változatlan névvel új szervezet jön létre.
Az új TEK feladata lesz a műveleti tevékenység és a személyvédelem, míg az önállóvá váló Nemzeti Nyomozó Iroda a nyomozási és felderítési feladatokat látja el. A Készenléti Rendőrséghez kerül az objektumvédelem, a tűzszerészeti tevékenység és a nem speciális bevetések végrehajtása. A változások az Országgyűlési Őrséget is érintik, amely jelenlegi formájában megszűnik. A kormány hangsúlyozta, hogy az átalakítások nem járnak bércsökkentéssel az érintett állomány számára. A tervezetet társadalmi egyeztetésre bocsátják, a változások pedig várhatóan szeptember elején léphetnek hatályba.
A mezőgazdasági kárenyhítési rendszer megerősítéséről is döntés született. Szondi Vanda bejelentette, hogy a kárenyhítési alapot 9,6 milliárd forintnyi uniós forrással egészítik ki, így összesen 24,5 milliárd forint állhat a gazdálkodók rendelkezésére. Emellett lehetővé teszik, hogy a termelők már ősszel kárenyhítési előleget igényelhessenek.
A kormányszóvivő beszámolt arról is, hogy
több tárcánál zajlik a korábban megkötött szerződések átvilágítása.
A tudományos területekért felelős minisztériumnál jelenleg a DIMOP Plusz program támogatásait vizsgálják felül, miután a választásokat megelőző napokban 14,5 milliárd forintot utaltak át egy vállalat számára. Az ellenőrzések lezárultáig a minisztérium nem köt új szerződéseket, és a további kifizetéseket is felfüggesztik.
A köznevelési rendszerben is változások jöhetnek: a kormány döntése értelmében bővülnének az iskolaigazgatók jogosítványai, akik a jövőben munkáltatói jogokat is gyakorolhatnának. A részletszabályokat tartalmazó javaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátják.
A Biodóm jövőjéről szólva Vitézy Dávid úgy fogalmazott, hogy mára széles körű egyetértés alakult ki arról, hogy az eredeti projektkoncepció hibás volt. Emlékeztetett arra, hogy ugyan az épületszerkezet elkészült, a működéshez szükséges gépészeti rendszerek, valamint az állatok elhelyezéséhez elengedhetetlen fejlesztések nem valósultak meg. A miniszter szerint nemcsak a beruházás befejezésének több tízmilliárd forintos költsége jelent problémát, hanem az is kérdéses, hogy a létesítmény a mai állatjóléti elvárások mellett hosszú távon fenntartható lenne-e. A kormány egyeztet az állatkert vezetésével, rövid távon pedig ideiglenes növénykertként hasznosítaná az épületet, amelyet várhatóan júliusban nyitnak meg a látogatók előtt.
Napirenden van a Nemzeti Galéria jövője is. Vitézy Dávid szerint az intézmény jelenlegi elhelyezése hosszú távon nem tartható fenn, mivel az épület állapota jelentősen leromlott. A kormány egyelőre vizsgálja a lehetséges megoldásokat: az egyik forgatókönyv szerint a Várnegyeden belül keresnének új helyszínt a gyűjtemény számára, a másik lehetőség pedig egy teljesen új, önálló helyszín kijelölése lenne a Nemzeti Galéria számára.
Itt a kánikula, hőségriasztást rendelhetnek el
A kormányszóvivői sajtótájékoztató az országos tiszti főorvos felszólalásával kezdődött. Oroszi Beatrix az előttünk álló napok extrém magas hőmérséklet miatti egészségügyi kockázatokra hívta fel a figyelmet.
A következő napokban tartósan meleg idő várható. Az előrejelzések alapján a hőségriasztást szombaton el kell rendelni. Azt, hogy kettes vagy hármas fokú lesz, egyelőre nem tudjuk. A pénteki eredmények alapján döntünk.
Oroszi Beatrix arra hívta fel a figyelmet, hogy a tartósan magas hőmérséklet egészségügyi kockázatokkal jár. Fokozott kockázatnak vannak kitéve az idősek és a csecsemők. Fokozott kockázatot jelent a krónikus betegség és a gyógyszerszedés is.
„Hőkimerülés és kiszáradás bárkivel történhet” – húzta alá Oroszi Beatrix, emlékeztetve a folyadékpótlásra és a rendszeres pihenőidőre. Ha valaki rosszullét tüneteit érzi magán, például heves szívdobogás, émelygés, magas bőrhőmérséklet, forduljon orvoshoz – mondta a tiszti főorvos.
A szükséges intézkedések között említette, hogy aki csak teheti, árnyékos, hűtött helyiségben tartózkodjon. 11 és16 óra között érdemes kerülni a kültéri tartózkodást. A fizikai munkát végzők, illetve az őket foglalkoztató vállalatok figyelmét fokozott óvatosságra hívta az extrém melegben történő munkavégzéssel kapcsolatban.
Oroszi Beatrix elmondta: Magyar Péter miniszterelnök megbízta Hegedűs Zsolt egészségügyi minisztert, hogy készítsen felmérést az ország egészségügyi intézményeinek hűtési lehetőségeiről, állapotáról. Az önkormányzatoknak a hőség kockázatainak leginkább kitett csoportokra szükséges kiemelt figyelmet fordítani. Kiemelte a megfelelő hűtési lehetőségek biztosítását a közintézményekben.
A tiszti főorvos kérdésre válaszolva megismételte, hogy a klímaváltozás miatt azonnali cselekvési tervekre van szükség, vannak a fiókban stratégiák is, és lesznek tájékoztatási kampányok ezzel kapcsolatban.
(Borítókép: Kormányszóvivői tájékoztató 2026. június 18-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
