Az alaptalan vádaskodások középpontjában az úgynevezett „Zsolti bácsi” ügye áll, amely újabb felvonásához érkezett, és ezzel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet egy fontos témára. A rendszerváltás idején, a ’80-as évek végén váltam a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnökévé, amely az első olyan szervezet volt, amely felvállalta a romániai gyermekotthonok szörnyű állapotainak dokumentálását.
Edvi Péter alapítóval és más önkéntesekkel együtt a legelsők között jártunk Romániában, ahol hihetetlen borzalmakat tapasztaltunk, például gyerekeket, akiket vaságyakhoz láncoltak. Ezeket a valóságokat mutattuk be a nagyvilágnak, és az erről készült felvételek világszerte körbejárták a híreket.
E munkánk nyomán elindítottunk egy segélyprogramot, amely mellett folyamatosan építettük a szervezet magyarországi bázisát is. Az általunk végzett munka igazi elkötelezettséget tükrözött, amely a gyermekek segítésére irányult, és arra, hogy felszámoljuk a borzalmakat, amelyeket tanúként éltünk át.
Forrás mandiner.hu
