A Fidesz álláspontja szerint Magyar Péter egyik rokonának és egy alkotmánybíró között megállapodás született az Alkotmánybíróság legújabb eljárásaival kapcsolatban – ezt a párt egy szombati nyilatkozatban fejtette ki.
Az ügy háttere, hogy több alkotmánybíró kizárta magát egy, a köztársasági elnök beadványához kapcsolódó ügyből, arra hivatkozva, hogy az indítvány nem egy már elfogadott jogszabály alkotmányossági vizsgálatát célozza, hanem egy jövőbeli helyzet értelmezését. A kizárások miatt a testület nem tudta teljes létszámmal tárgyalni az ügyet, mivel határozatképességhez legalább tíz bíró jelenléte szükséges, amit a kizárások miatt nem tudtak biztosítani.
A kialakult szituációban az Alkotmánybíróság elnöke levette napirendről a köztársasági elnök beadványát.
A Fidesz erre reagálva azt állította, hogy „Szabó Marcel alkotmánybíró és Magyar Péter sógora, Melléthei-Barna Márton titkos megállapodást kötöttek”, amely alapján a legalább öt alkotmánybíró, akik nem engedik napirendre venni a köztársasági elnök beadványát, megőrizhetik pozíciójukat.
A Fidesz közleményében úgy fogalmazott, hogy ezek az események „a magyar alkotmányosság egyik legszégyenteljesebb napját” jelentik, és politikai összefüggésekre is utalt az alkotmánybírák döntésével kapcsolatban.
Az érintett alkotmánybírók a kizárásukat azzal indokolták, hogy az indítvány nem a már meglévő jogszabályok felülvizsgálatára irányult, hanem egy jövőbeni jogi helyzet értelmezésére, amely véleményük szerint a testület hatáskörén kívül esett.
A köztársasági elnök korábban azzal az indoklással fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy aggályai vannak a jövőbeli Alaptörvény-módosítások alkotmányossági kérdéseivel kapcsolatban, mivel azok egyedi esetek rendezésére irányulhatnak.
A politikai reakciók ezután felerősödtek: a Fidesz éles hangú közleményben bírálta a helyzetet, míg más szereplők az alkotmánybírók döntését eljárásjogi problémaként értékelték.
Magyar Péter az eseményekre reagálva úgy fogalmazott, hogy „az Alkotmánybíróság fellázadt a köztársasági elnök ellen”, és a helyzetet közjogi válságként értékelte. Ezzel szemben a kormánypártokhoz közel álló politikai szereplők a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság elnökének felelősségét is felvetették.
A Sándor-palota nyilatkozatában közölte, hogy a köztársasági elnök tudomásul vette az alkotmánybírák döntését.
Forrás www.blikk.hu
