Magyar Péter június 17-én bejelentette, hogy jövő héten beterjesztik az Országgyűlésnek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló jogszabályokat.
A hivatal elsődleges feladata az elmúlt húsz év közvagyont érintő visszaéléseinek feltárása, a korrupciós és vagyonkimentési konstrukciók kivizsgálása, valamint a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzésének jogi támogatása lesz. A közpénz visszanyeri közpénz jellegét
– fogalmazott Facebook-bejegyzésében a miniszterelnök. Időközben Pintér Bence győri polgármester jelezte, hogy szívesen látnák városukban a hivatal székhelyét.
„Minden ügyet fel fog tárni”
Magyar Péter még a választás előtt szólt részletesebben egy Facebook-videóban a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról annak kapcsán, hogy értesülései szerint Orbán Viktor holdudvara elkezdte kimenekíteni az országból a vagyonát, szavai szerint a „dinasztia megkezdte a lopott szajré külföldre menekítését”. A videóban feltette a kérdést:
De vajon tényleg azt hiszik, hogy miután kifosztották az országot, fogják a magyarok pénzét és leléphetnek vele, amikor közeleg a bukás? Vajon tényleg azt hiszik, hogy elég néhány gyors utalás egyik számláról a másikra? Néhány konténer, néhány külföldi ingatlan és eltűnik minden nyom? Vajon azt hiszik, hogy el fogjuk felejteni, mit tettek a hazánkkal, hogy a bűnszervezet, amit az elmúlt években felépítettek, az érinthetetlen marad? Tévednek.
A politikus közölte: a Tisza-kormány minden ügyet fel fog tárni, minden szerződést megvizsgál és minden pénzmozgást vissza fog követni. Bejelentette, hogy kormányra kerülésük után haladéktalanul létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, ami szerinte nem politikai kirakatintézmény lesz, hanem egy nyomozati, jogi és pénzügyi szakemberekből álló szervezet, amelynek egyetlen feladata lesz: visszaszerezni a magyar emberek vagyonát.
Elmondása szerint a hivatal feladata lesz:
- a közpénzből felépített céghálók feltárása,
- a pénz útjának végigkövetése Magyarországtól a külföldi számlákig,
- együttműködés a nemzetközi hatóságokkal annak érdekében, hogy a külföldre vitt vagyon se maradhasson érinthetetlen,
- az alapítványokon, offshore cégeken, strómanokon keresztül kimentett vagyonelemek zárolásának és a magyar államhoz visszajuttatásának kezdeményezése,
- eljárások indítása a jogtalanul szerzett vagyon elkobzása érdekében, még akkor is, ha azt időközben más nevére írták, vagy külföldre vitték.
Magyar Péter ígérete szerint a munka minden, a magyar állam vagyonát érintő ügyre ki fog terjedni, és az ország legkiválóbb jogászai már dolgoznak a bizonyítékok összegyűjtésén.
Gyors reagálás és komplex szakértelem
Az Újvári Ügyvédi Iroda elemzése szerint a vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozása jó irány, de önmagában nem biztos, hogy elégséges. Szerintük a siker kulcsa a gyors reagálás, a komplex szakértelem és a nemzetközi együttműködések.
Álláspontjuk szerint a hivatal létrehozása kifejezetten jó és támogatandó kezdeményezés, ugyanakkor megjegyzik, hogy a magyar jogrendszer már jelenleg is tartalmazza azokat a büntetőjogi és polgári jogi eszközöket, amelyek a bűncselekményből származó vagyon felkutatására, biztosítására és elvonására alkalmasak. A valódi kérdés ezért nem az eszközrendszer megléte, hanem annak hatékony, gyors és integrált alkalmazása.
A szervezet gerincét mindenképpen a már meglévő állami rendszerből érkező szakembereknek kell alkotniuk: rendőröknek, NAV nyomozóknak és ügyészeknek. Tehát olyan személyeknek, akiknek gyakorlati tapasztalatuk van a büntetőeljárási rendszerekben. A személyi állományt ki kell kiegészíteni a piaci szférából érkező szakértőkkel: könyvvizsgálókkal, forenzikus pénzügyi elemzőkkel, vállalatátvilágításban jártas szakemberekkel és ügyvédekkel. A komplex céges struktúrák feltárása ugyanis tipikusan nem klasszikus nyomozati feladat, hanem pénzügyi, jogi és strukturális elemzést is igényel.
A jelentős vagyonelemek túlnyomó része nem marad(t) országhatáron belül.
Offshore struktúrák, magántőkealapok, külföldi bankszámlák, nemzetközi céghálók jelennek meg, amelyek határokon átnyúló jellegükre tekintettel csak nemzetközi jogsegély és bűnügyi együttműködés útján érhetők el. Ezért elengedhetetlen, hogy a hivatal olyan szakemberekkel dolgozzon együtt, akik gyakorlattal rendelkeznek nemzetközi jogsegélyben, külföldi hatóságokkal való együttműködésben és határon átnyúló pénzügyi tranzakciók feltárásában.
Lefoglalás, zár alá vétel, elkobzás
A vagyonvisszaszerzés alapját a büntetőeljárás során alkalmazott kényszer- és biztosítási intézkedések adják.
- A lefoglalás elsősorban bizonyítási és biztosítási célt szolgál; az adott vagyonelem kikerül az érintett rendelkezése alól, így a lefoglalás a tulajdonjogot korlátozza. A lefoglalás célja elsősorban az, hogy a bizonyítási eszközöket, illetve azokat a dolgokat, amelyek elkobzás vagy vagyonelkobzás alá esnek, mérlegelést nem tűrően tudják biztosítani, és így a büntetőeljárás eredményességét elősegíteni. A lefoglalás tárgya nem pusztán ingó dolog, hanem számlapénz, elektronikus pénz vagy elektronikus adat is lehet.
- A zár alá vétel kifejezetten a vagyon megőrzésére irányul: az adott vagyonelem nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, így megakadályozható annak eltüntetése. Ez a vagyonvisszaszerzés egyik legkritikusabb pontja. Zár alá vételnél a dolog feletti rendelkezési jogot függesztik fel, de a birtoklás, a használat, illetve hasznosítás, valamint a hasznok szedésének jogát nem fogja érinteni. A zár alá vétel bizonyos esetekben lehetőséget ad a mérlegelésre. Ha a zár alá vételt annak érdekében rendelik el, mert megalapozottan lehet tartani attól, hogy a vagyonelkobzás vagy a polgár jogi igény kielégítését meghiúsítják, a hatóságnak több szempontot kell mérlegelnie, amely körébe vonható akár a terhelt korábbi magatartása is.
- Az elkobzás és vagyonelkobzás a folyamat végén jelenik meg, amikor a bíróság már jogerősen dönt a vagyon elvonásáról. Az elkobzás már a tulajdon elvonását szolgáló intézkedés. A törvény szerint el kell kobozni azt a dolgot, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szánták, illetve amely a bűncselekmény elkövetése útján jött létre, de az a dolog is kötelező elkobzás alá esik, amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amelyet a bűncselekmény befejezése után a dolog elszállítása céljából használtak, illetve amely dolog birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik. A vagyonelkobzás esetén a bűncselekmény elkövetéséből származó javakat vonják el és így a bűncselekmény elkövetése előtti vagyoni helyzetet visszaállítsák. Az intézkedés rendeltetése tehát az, hogy azt a vagyont vonják el, amely maga bűncselekményből ered, vagy ha éppen nem is törvénytelen eredetű, de azzal a bűncselekmény elkövetését támogatták.
Jogellenes, színlelt konstrukciók
A nagyobb volumenű gazdasági bűncselekményeket jellemzően nem egyedi módon, hanem szervezett struktúrákban követik el. A bűnszervezet legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. A bűnszervezeti minősítés jelentős jogkövetkezményekkel jár: hosszabb elévülési idő, szigorúbb büntetési tételek, és szélesebb körű vagyonelkobzási lehetőségek alkalmazhatók.
A vagyonvisszaszerzés nem kizárólag büntetőjogi kérdés. Az ügyvédi iroda szerint kulcsfomntosságú a mögöttes szerződéses struktúrák vizsgálata is. A semmis szerződésekre az hivatkozhat és a szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik vagy akit erre törvény feljogosít, azonban erre a törvény időkorlátot nem szab. Ez azt jelenti, hogy
egy jogellenes vagy színlelt konstrukció akár évekkel később is visszabontható, semmisségi ok miatt pedig a szerződés a törvény erejénél fogva a megkötésének időpontjától érvénytelen.
Így például semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz, de semmis az a szerződés is, amely nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. A semmisség következménye lehet az eredeti állapot helyreállítása, vagy ha a szerződéskötés előtti helyzetet természetben nem visszaállítható, akkor ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítése lehet a megoldás, amely a gyakorlatban a vagyon visszaszolgáltatását is jelentheti.
(Borítókép: Magyar Péter 2026. május 9-én. Fotó: Németh Kata / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
