A rendkívüli parlamenti ülés eseményei
A rendkívüli parlamenti ülés hétfőn 13 órakor kezdődött, Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti beszédével. A kormányfő bejelentette a Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatal megalapítását és több közjogi reformot ismertetett. Kritikai megjegyzéseket fűzött az Orbán-kormány időszakához, és bejelentette az általa „tisztítótűz műveletnek” nevezett programot. A miniszterelnöki beszéd után a parlamenti frakciók képviselői mondták el saját felszólalásaikat.
Ellenzéki pártok válaszai
Gulyás Gergely felszólalásának elején éles kritikát fogalmazott meg Magyar Péter beszédével kapcsolatban, és megjegyezte, hogy bár sok témát érintett, szerinte ez volt a legrosszabb parlamenti beszéde.
„Miniszterelnök úr, sok tekintetben fogalmazott, de a legrosszabb beszédet hallhattuk” – mondta. Hozzátette, hogy Magyar Péter több fontos kérdést figyelmen kívül hagyott, többek között azt is, hogy miért támogatta az Orbán-kormányt tizennégy éven át.
Gulyás Gergely álláspontja szerint nem az ismeretlentől való félelem, hanem az a tudat indokolja Magyar Péter hallgatását, hogy „ez időszak volt Magyarország elmúlt száz évének legsikeresebb időszaka”.
Forsthoffer Ágnes felkérte a képviselőket, hogy ne zavarják a beszélőt bekiabálásokkal.
Gulyás kifogásolta, hogy Magyar Péter nem kapott felhatalmazást arra, hogy „durván sértegessen” parlamenti képviselőket. Megjegyezte, hogy a kollektív bűnösség elvének alkalmazása a 20. század sötét időszakait idézi fel.
A miniszterelnök maffiára való utalását rendkívül éles kritikával illette: „A maffiával való összehasonlítás megszünteti az értelmes politikai párbeszéd lehetőségét.” Hozzátette, hogy elfogadhatatlan, hogy Magyarország demokratikusan megválasztott kormányát egy „tömeggyilkos közösséghez” hasonlítsa.
„Ez szégyen, és az is szégyen, hogy a képviselőcsoportja nem állítja meg ebben” – fejtette ki. „Ön nem a maffiával küzd, hanem diktatúrát épít.”
Gulyás Gergely kijelentette, hogy a miniszterelnök demokratikusan megválasztott tisztségviselők mandátumát akarja lerövidíteni, szerinte a terv mögött politikai szándék áll.
„Az, hogy Önnek a köztársasági elnök személye nem tetszik, nem indok” – hangsúlyozta.
A parlamenti mandátumok tizenkét éves limitjére tett javasmata kapcsán ironikus megjegyzést tett: „Örülnék, ha bevezetné a tizenkét éves határt, mert akkor megszabadulnék a kötelezettségeimtől.” Ezen felül arra emlékeztetett, hogy az egykori Tisza Kálmán negyven évig töltött be parlamenti képviselői posztot.
A Kúria elnöki posztjának tervezett megszüntetéséről Gulyás említett egy történelmi példát. Felidézte, hogy Györgyi Kálmán kinevezése széles támogatásra számíthatott, még akkor is, ha korábban soha nem dolgozott ügyészként.
A volt miniszter hangsúlyozta, hogy Sulyok Tamás nem politikai háttérrel került az államfői tisztségbe, számos európai példa is van arra, hogy egy alkotmánybírósági elnök később köztársasági elnök lesz.
Felszólalása végén Gulyás Gergely szerény kritikát engedett meg magának, amikor megemlítette, hogy „csak kamu Zsolti bácsi ügy létezik”.
Toroczkai László reakciója
„Miniszterelnök úr, jól hallottam, hogy minket is maffiának nevezett?” – reagált Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője Magyar Péter beszédére. Toroczkai hangsúlyozta, hogy míg a miniszterelnök csak mostanában állt a „magyar emberek oldalára”, ő már három évtizede dolgozik ezen az ügyön. Kérte Magyar Pétert, hogy készítse elő a Diákhitel Központtal kapcsolatos dokumentumokat is.
A Mi Hazánk elnöke szerint Magyar Péter nem lehet hiteles vezetője a Tisztítótűz-műveletnek, amíg nem ad választ arra, miért nem vett részt az Európai Parlament szavazásán, amely Ilaria Salis mentelmi jogáról szólt. „Ön megvédett egy bűncselekményt elkövető személyt, aki magyar embert támadott Budapesten” – mondta Toroczkai.
A politikus azt is hozzátette, hogy jelenleg a parlamentben csak a Mi Hazánk képviselőit fenyegetik valódi veszélyek. Úgy véli, hogy „ukrán terroristák” évek óta robbantással fenyegetik pártját.
Toroczkai megemlítette, hogy a korrupció ellen és a vagyonvisszaszerzés ügyében támogatják a fellépést, azonban csak akkor vesznek komolyan a Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatalról, ha annak részletes törvényjavaslata is előkerül. Eddig a miniszterelnök felszólalása inkább „Netflix-sorozatra” emlékeztetett.
Rétvári Bence visszautasítása
Rétvári Bence éles kritikát fogalmazott meg Magyar Péter napirend előtti beszédével szemben, és elutasította a miniszterelnök hangnemét a Fidesz–KDNP képviselőivel szemben. A KDNP frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy ő és képviselőtársai hazaszeretetből vállalták a közéleti szerepet, hogy hozzájáruljanak Magyarország fejlődéséhez.
„A Fidesz-KDNP képviselőinek nevében kikérem, hogy minket maffiának nevezzen!” – emelte ki Rétvári, aki többször is kifejezte felháborodását. A kormánypárti politikus szerint Magyar Péter vádjai elfogadhatatlanok és alaptalanok.
Rétvári részletesen áttekintette azokat a tisztségeket, amelyeket Magyar Péter betöltött. Kiemelte, hogy ha valóban igaz lenne a miniszterelnök által festett kép, akkor Magyar is részese volt annak a rendszernek, és annak haszonélvezőjeként működött.
„Ha ez így lenne, akkor Ön is építette ezt a rendszert, és tizennégy éven át élvezte a hasznát” – érvelt Rétvári. Hozzátette, hogy ő személy szerint nem feltételezi, hogy Magyar Péternek ilyen szándéka lett volna, ami a két politikai erőt megkülönbözteti egymástól.
A KDNP politikusa szerint a miniszterelnök inkább Orbán Viktor politikai ellenfeleként viselkedik, mintsem az ország vezetőjeként. Szerinte Magyar Péter továbbra is kampánymódban van, miközben a kormányzásra kellene összpontosítania.
Példaként említette a kilakoltatások ügyét is, emlékeztetve arra, hogy a Tisza Párt azt ígérte, hogy a kilakoltatások leállítása az első intézkedéseik között szerepel majd, de ez eddig nem történt meg.
A köztársasági elnök és Polt Péter eltávolítására vonatkozó terv kapcsán Rétvári hangsúlyozta, hogy Magyar Péter nem nevezett meg konkrét jogszabályt vagy törvénysértést, amely indokolná a közjogi tisztségviselők leváltását.
Rétvári kifejtette, hogy Sulyok Tamás és Polt Péter törvényes, demokratikus úton nyerték el posztjukat. „Szabályosan, demokratikus eljárásban lettek megválasztva” – emelte ki, majd hozzátette, hogy a miniszterelnök valójában csak azért zavarodik, mert nem ő nevezte ki ezeket az állami tisztségviselőket.
Forrás www.blikk.hu
