A brit Quacquarelli Symonds (QS) közzétette egyetemi világrangsorának 2027-es, immár 23. kiadását, amelyben tíz magyar felsőoktatási intézmény szerepel. A QS egy londoni székhelyű felsőoktatási elemző cég, amely évről évre összeméri a világ egyetemeit – nagyjából úgy, ahogy egy fogyasztói magazin tesztel és pontoz termékeket, csak itt a „termék” maga az egyetem.
A rangsort kilenc súlyozott mutató alapján állítják össze, figyelembe veszik többek között:
- az akadémiai elismertséget,
- a munkáltatói megítélést,
- a diplomások elhelyezkedési mutatóit,
- a kutatások idézettségét,
- az oktatók és hallgatók arányát,
- a nemzetközi oktatók és hallgatók jelenlétét,
- a nemzetközi kutatási kapcsolatokat
- és a fenntarthatóságot is.
A mostani magyar mérleg vegyes: a tíz rangsorolt egyetemből hat lejjebb csúszott, három tartotta a pozícióját, és egy lépett előre. Vagyis a hazai intézmények 60 százaléka rontott egy év alatt. Ezt nem érdemes elhallgatni, de túldramatizálni sem: a rangsorolt magyar egyetemek nagy része így is az európai középmezőnyben van.
Helycsere a magyar dobogón: az ELTE elfoglalta a trónt
Az idei lista egyik legfontosabb fordulata, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem lett Magyarország legjobb egyeteme a QS rangsor alapján – még úgy is, hogy közben maga is csúszott tizenegy helyet, a tavalyi 584. helyről az 595.-re.
A korábbi listavezető Debreceni Egyetem nagyobbat esett, az 563. helyről a 600.-ra, így az ELTE lényegében azzal előzte meg, hogy kevésbé rontott. A képzeletbeli hazai dobogó harmadik fokán idén is a Szegedi Tudományegyetem áll, amely a 597. helyről a 633.-ra esett vissza.
Mindhárom intézmény így is bent maradt a világ legjobb 700 egyeteme között, ami másfélezer rangsorolt és több ezer megvizsgált egyetem mellett önmagában sem rossz teljesítmény.
A mezőny többi tagja vegyes képet mutat: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 711–720-as sávból a 751–760-asba csúszott, a Pécsi Tudományegyetem pedig nagyjából ötven helyet veszítve a 791–800-as sávba került.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és az Óbudai Egyetem megerősítette pozícióját, az 1001–1200-as kategóriában maradt.
A Miskolci Egyetem viszont kiesett az első 1400 közül. Amikor a QS elemzést adott ki a magyar eredményekről, és hogy mi áll az élbolyban a romlás hátterében, az elemzők egyöntetűen a kiéleződő nemzetközi versenyre mutattak rá.
Híres szomszédok: kikkel állnak egy sorban a magyar topegyetemek?
A puszta számoknál sokat mond, hogy kik veszik körül a magyar intézményeket a listán – és itt árnyaltabbá válik a kép. A 600. helyen álló Debreceni Egyetem például pontosan ugyanott végzett, mint a Manchester Metropolitan Egyetem és a Tallinni Egyetem (TalTech), amely Észtország egyik vezető, gyorsan fejlődő intézménye.
az ELTE 595. helye pedig nagyjából egy szinten van az Izlandi Egyetemmel, amely évek óta stabilan a top 600-ban tanyázik vagy a Brnoi Műszaki Egyetemmel (588.).
Más rangsorokban a kép még kedvezőbb: a sanghaji ARWU-listán az ELTE évek óta az 501–600-as sávban szerepel, és három mutatóban a legjobb magyar intézménynek számít.
A magyar topegyetemek tehát nem szakadtak le a nemzetközi mezőnyről, hanem egy stabil, középmezőnyös európai sávban mozognak – olyan országok intézményei mellett, amelyek méretükben és kutatási hagyományaikban is hasonlóak Magyarországhoz.
„A versenytársak gyorsabban fejlődnek” – mit üzen ez a magyar egyetemeknek?
Az okok megértéséhez érdemes egy lépést hátrébb lépni: a magyar egyetemek nem feltétlenül lettek rosszabbak önmagukhoz képest, de a világ többi része gyorsabban erősödik. Ben Sowter, a QS alelnöke szerint éppen ez a probléma gyökere.
„A magyar egyetemek továbbra is erősek a nemzetközi együttműködésben és a munkáltatói kapcsolatokban, ám ezeket az előnyöket egyre inkább ellensúlyozza az erősödő globális verseny”
– fogalmazott. Hozzátette: világszerte óriási összegeket fektetnek a kutatási kapacitásba, a tehetségek megszerzésébe és a nemzetközi láthatóságba, és ebben a futóversenyben Magyarországnak fel kell zárkóznia.
Ez a dinamika nem csak hazai jelenség: Európában a 35 vizsgált országból 22-ben több egyetem esett, mint amennyi emelkedett, vagyis az egész kontinens érzi az ázsiai és közel-keleti rendszerek nyomását. A friss listán ráadásul az amerikai intézmények 65 százaléka, a brit egyetemek 40 százaléka is lejjebb csúszott, miközben a kínai egyetemek 61 százaléka előrelépett. A magyar visszaesés tehát egy szélesebb, globális átrendeződés része, nem elszigetelt jelenség.
Hol erős és hol gyenge a magyar felsőoktatás?
A részmutatókat nézve kirajzolódik, hol áll jól és hol szorul fejlesztésre a hazai mezőny. A legfényesebb pont a nemzetközi kutatási kapcsolatok mutatója: ez az egyetlen, amelyben több magyar egyetem lépett előre, mint ahány visszaesett, és három intézmény – az ELTE (293.), a Szegedi (432.) és a Debreceni Egyetem (439.) – a világ legjobb 500-ába is bekerült.
A legjobb egyedi magyar eredmény a diplomások elhelyezkedését mérő mutatóban született: itt az ELTE a 239. helyen áll, ami azt jelzi, hogy a végzettek a nemzetközi munkaerőpiacon is versenyképesek.
A munkáltatói megítélésben szintén van mit felmutatni, ezt a hazai listát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezeti a 326. helyen. A gyengeségek viszont makacsak: az akadémiai elismertségben a hazai egyetemek fele rontott, és csak az ELTE fért be a világ 500 legjobbja közé, az idézettségi mutatóban pedig egyetlen magyar intézmény sem jutott a legjobb 600-ba.
A nemzetközi oktatók arányában a helyzet még szorosabb: ebben a kategóriában egy magyar egyetem sem került be a világ 800 legjobbja közé. Az eredmény úgy értelmezhető, hogy a magyar egyetemek jó eséllyel adnak piacképes diplomát, de a kutatásaik nemzetközi súlya és láthatósága egyelőre lemarad.
Debreceni Egyetem rektora: magasan a világátlag felett vagyunk
Arra kértük a Debreceni Egyetem rektorát, Bács Zoltánt, hogy lapunknak kommentálja a legújabb QS rangsort. „Az előző évhez képest 98 új intézmény szerepel az idei rangsorban. Mindez jól mutatja, hogy a felsőoktatási intézmények közötti nemzetközi verseny folyamatosan erősödik és növekszik az ázsiai földrész intézményeinek feltörekvése.
A Debreceni Egyetem évek óta a világ egyetemeinek legjobb 2, a QS szerint értékelt mezőny legjobb 6-7, a listára felkerülő mezőny legjobb 40 százalékában szerepel, így ebben a kategóriában néhány helyezésnyi elmozdulás természetesnek tekinthető.
Bízunk abban, hogy az egyetem által elindított, az oktatás, a kutatás és a nemzetközi reputáció erősítését szolgáló kezdeményezések eredményeként a Debreceni Egyetem hosszabb távon javíthatja pozícióját a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban is. A QS szerint a legtöbb értékelési paraméterben a Debreceni Egyetem magasan a világátlag felett van, de a láthatóság tekintetében van javítani való és ez a meghatározó tényező” – válaszolta Bács Zoltán.
„Büszke vagyok rá” – így reagált az Óbudai Egyetem rektora
A pozícióját tartó intézmények közül az egyik vezető nyilvánosan is megszólalt. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora Facebook-oldalán reagált a friss eredményre, és úgy fogalmazott, az egyetem második alkalommal is megerősítette helyét az 1001–1200-as kategóriában, sőt a részmutatókban tovább javított.
A bejegyzés szerint a legnagyobb előrelépés az oktatónkénti idézettség és a nemzetközi oktatói állomány arányában mutatkozott – vagyis épp azokon a területeken, ahol a magyar mezőny összességében a leggyengébben szerepelt.
„Hiszem, hogy a rangsoroknál is fontosabb az a tudás, innovációs környezet és nemzetközi kapcsolatrendszer, amelyet közösen építünk” – írta a rektor, aki a teljesítményt a hallgatók, oktatók és kutatók közös munkájának tulajdonította. Az Óbudai Egyetem a leglátványosabb magyar feljövő szereplők közé tartozott az elmúlt években.
A legjobb 3 százalék
Az ELTE közleményében azt fejezte ki, hogy „egy héten belül két mérvadó egyetemi világrangsor, a Quacquarelli Symonds (QS), illetve a U.S. News & World Report friss eredményei is igazolták az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezető pozícióját a magyar felsőoktatásban. A QS WUR (World University Rankings) rangsor összeállítása során a világ 106 országában több mint 8800 felsőoktatási intézmény teljesítményét vizsgálták kilenc súlyozott indikátor (akadémiai hírnév, idézettség, munkáltatói elégedettség, diplomát szerzők elhelyezkedési eredményei, oktatók/hallgatók aránya, fenntarthatóság,valamint a nemzetközi képzések, kutatási együttműködések és hallgatók) alapján. Az ELTE az egyes indikátorokat vizsgálva a hazai mezőnyben szintén aranyérmes az akadémiai hírnév, a diplomások elhelyezkedési esélyei és a nemzetközi kutatási együttműködések mutatóiban”.
A Szegedi Tudományegyetem nem vitte túlzásba, egy Facebook posztban tudatták, hogy „Ismét a világ legjobbjai között a Szegedi Tudományegyetem! A QS World University Rankings 2027 friss rangsora alapján a Szegedi Tudományegyetem a világ 633. legjobb egyeteme, és továbbra is a magyar felsőoktatás élvonalába tartozik, hazai szinten a 3. helyet foglalja el”.
A BME arról írt, hogy az intézmény „ezzel továbbra is a nemzetközileg jegyzett és versenyképes egyetemek szűk körének tagja: a világ több mint 25 ezer felsőoktatási intézményét figyelembe véve a globális élmezőnyhöz, a legjobb 3 százalékba tartozik”.
A QS által használt szempontok közül a BME két legerősebb indikátora a munkáltatói reputáció (326. hely a tavalyi 375. után) és a munkaerőpiaci eredmények (505.) Az előbbi kategóriában az 1., az utóbbiban a 2. legjobb a magyar egyetemek között
– írták.
Fenntarthatóságban jók a magyarok
A Pécsi Tudományegyetem azt emelte ki, hogy „a friss eredmények egyik kiemelkedő pontja a fenntarthatóság: ebben a mutatóban a PTE egy év alatt 22 helyet javított, ami az egyetem társadalmi és környezeti szerepvállalásának erősödését tükrözi. A PTE emellett két területen is jóval a világátlag felett teljesít: a nemzetközi hallgatók aránya (26,5 nemzetközi hallgató 100 főre, szemben a 8,8-as globális mediánnal) és az oktató–hallgató arány (10,7 oktató 100 hallgatóra, a 7,7-es medián felett) egyaránt kiemelkedő.
A PTE nemzetközi kutatási hálózatának mutatója szintén a globális medián fölött áll
– hangsúlyozták.
A Pannon Egyetem arról dicsekedett, hogy a QS rangsor több területen is a Pannon Egyetem teljesítményének erősödését mutatja. Az intézmény az értékelt mutatók közül a nemzetközi kutatási hálózatok kategóriájában érte el a legjobb eredményét, ami a nemzetközi tudományos együttműködésekben betöltött szerepének további erősödését jelzi. Emellett
kiemelkedő eredmény született a tudományos teljesítményt mérő hivatkozási mutatóban is: ebben a kategóriában a Pannon Egyetem a magyar egyetemek között a második legjobb teljesítményt érte el. A mutató azt tükrözi, hogy az egyetem kutatóinak eredményei milyen mértékben kapcsolódnak a nemzetközi tudományos közösség munkájához, és mennyire épülnek be az adott szakterületek tudományos párbeszédébe.
Jelentősen javult az egyetem fenntarthatósági teljesítménye is: a QS értékelésében ezen a területen a korábbi pontszám több mint kétszeresére emelkedett.
Hozzátették, hogy a QS-rangsorban tapasztalható előrelépés összhangban áll más nemzetközi értékelések eredményeivel is, ugyanis a Pannon Egyetem a Round University Ranking (RUR) legutóbbi rangsorában a világ 2400 egyeteme közül a 706. helyen végzett, Magyarországon pedig a 7. helyet szerezte meg. A kutatási teljesítményt értékelő területen az egyetem 90 helyet javított előző évi eredményéhez képest, miközben a tudományos láthatóságot és a publikációs teljesítményt mérő mutatókban is jelentős előrelépést ért el.
Végül a Miskolci Egyetem – aki a magyar egyetemek közül a leghátrébb végzett – azt emelte ki, hogy megőrizte helyét a világ legelismertebb 1500 felsőoktatási intézménye között a napokban közzétett QS-világrangsorban, vagyis a „világ élvonalában maradt”. EZ pedig „megerősíti az intézmény regionális vezető szerepét, egyúttal hozzájárulhat a nemzetközi tudományos partnerség további bővítéséhez”.
Az egyetlen feljövő magyar egyetem és a világelit – ki áll az élen?
A borúsabb összkép egyik kifejezett fénypontja a veszprémi Pannon Egyetem, amely az egyetlen magyar intézmény, amely előre tudott lépni: a korábbi 1201–1400-as sávból feljebb került az 1001–1200-asba, elsősorban az oktató-hallgató arány javításával.
A világ élmezőnyében eközben alig változott a sorrend: a Massachusetts Institute of Technology (MIT) tizenötödik éve őrzi az első helyet, mögötte a brit Imperial College London és az amerikai Stanford osztozik a második helyen, a negyedik és ötödik az Oxfordi Egyetem, illetve a Harvard.
A teljes lista 106 ország 1500 egyetemét rangsorolja, és a háttérben elképesztő adatmennyiség áll: a QS 21 millió tudományos cikket, 222 millió hivatkozást és több mint 1,6 millió kérdőívválaszt dolgozott fel.
A friss eredményeket a szakemberek a hónap végén, a Budapesten tartandó QS Higher Education Summit Europe konferencián vitatják meg részletesen. Hogy a magyar egyetemek meddig őrzik meg jelenlegi pozícióikat, jórészt azon múlik, sikerül-e javítaniuk a kutatási hatáson és behozniuk több külföldi oktatót – ahogy arra a QS elemzése is figyelmeztet. Ezen a fronton léket kapott Magyarország hajója, ugyanis az új kormány első intézkedései között vonta vissza a külföldi kutatók országba csábítását célzó Élvonal Alapítvány korábbi, többszáz milliárd forintos finanszírozását, majd azonnali párbeszédet kezdeményezett.
Ugyanakkor Tanács Zoltán, a Tisza-kormány tudományos és technológiai minisztere a kutatásra szánt források fokozatos növelését ígérte: a cél, hogy a ciklus végére elérjék a kutatás-fejlesztési ráfordítás 2 százalékos szintjét, hosszabb távon pedig megközelítsék az európai élvonal 3 százalékát.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: skynesher / Getty Images Hungary)
Olvasd tovább itt: index.hu
