Tiszafüreden, a Morotva-pihenőnél rajtolt el idén a VII. Tisza-tavi PET Kupa, amelyen 22 palackhajó, 60 kenu és több mint 360 önkéntes indult, hogy négy nap alatt megtisztítsa a folyó Tiszafüred és Tiszanána-Dinnyéshát közötti szakaszát. A szervező egyesület tizenhárom év alatt több mint 452 tonna hulladékot halászott ki a Tiszából, a kifogott műanyag közel hatvan százalékát pedig ma is körforgásban tartja.
A 13 év alatt azonban még sosem fordult elő olyan, mint ami most, ugyanis a rajtnál nemcsak a civilek, hanem a kormány is képviseltette magát. Sőt az élő környezetért felelős tárca vezetője, Gajdos László színpadra lépve üzent néhány szóval a résztvevőknek, majd interjút adott az Indexnek.
Civilek nélkül nem megy
„Ez a minisztérium csak akkor tud jól működni ha összefog a civil szervezetekkel” – jelentette ki Gajdos László, utalva arra, hogy az ő jelenléte túlmutat a mai eseményen, ugyanis ennek van egy szimbolikus jelentősége is, hogy megmutassák számítanak a civil szektorra.
Gajdos László hangsúlyozta, hogy deklarált céljuk a civil szervezetekkel együttműködni, a vízőrzőktől egészen az állatvédőkig.
Ha természetvédelemről, környezetvédelemről van szó, arról csak a civilekkel közösen lehet beszélni
– tette hozzá a tárcavezető, majd dicsérte a vízre szálló önkénteseket.
A PET-kalózokról szólva pedig emlékeztetett arra is, hogy a kupán résztvevők önzetlenül mások szemetét szedik össze. De nem csak más magyarokét, hanem más nemzetiségek szemetét is. A Tiszán leúszó hulladék túlnyomó része ugyanis nem Magyarországon keletkezik, hanem a folyó ukrajnai forrásvidékéről és a romániai vízgyűjtőről – jellemzően a Szamoson keresztül – érkezik az országba.
Romániába utazhat a vízszennyezés miatt Gajdos László
A határon túlról érkező szennyezésekkel kapcsolatban a miniszter elárulta, hogy a romániai oldalon fekvő Tisza menti települések részéről is kapott már megkereséseket.
„A közeljövőben szeretnék ellátogatni oda, és találkozni az érintett kollégákkal” – jelentette ki.
Természetesen a hozzánk beérkező vizek jelentős része, legyen szó a Tiszáról, vagy bármely más folyónkról el is hagyja az országot, így nekünk is figyelnünk kell, hogy milyen vízkészletet hagyunk a folyásirányban utánunk jövőknek. A déli irány azonban egyelőre csendesebb, Szerbia felől még nem indult meg a párbeszéd. A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár Magyarország igyekszik úgy gazdálkodni a vízzel, hogy másnak is jusson, a felvízi országok kapcsán egy meglehetősen éles kritikát is megfogalmazott:
Az a nagy fájdalmunk, hogy sajnos a Tiszát vagy a Szamost aránytalanul lerabolják, mire a vízmennyiség hozzánk ér. Nagyon örülnék neki, ha a Tiszának komolyabb vízhozama jutna el hozzánk.
Ebből egyértelműen látszik, hogy a tárca már nemcsak a hulladékszennyezést, hanem a vízkészlet igazságosabb megosztását is napirenden tartja.
A 40 milliárdos titok és az új Velencei-tó-törvény
A beszélgetés során éles kontrasztként merült fel a múlt heti, velencei-tavi miniszteri látogatás. Gajdos László rámutatott, hogy amíg a Tisza-tó vonzáskörzetében a mintegy 200 ezer hektárnyi terület stabilan fel van készítve a nyári aszályra – köszönhetően annak, hogy a Tisza-tónak „van gazdája”, míg a Velencei-tavon sok „gazda” osztozik –, addig a Velencei-tónál drámaibb a helyzet. Ott az optimális 130 centiméter helyett csupán 52 centiméteres vízállást mértek.
A megoldást a tárca egy új, egységes Velencei-tó-törvénytől várja, amely mindenkire egységesen vonatkozik majd. A miniszter szerint a vizet nem szabad „elrabolni”, de még „elszeretni” sem egymás elől, hanem „ügyesen és közösen kell gazdálkodni” vele, hiszen szüksége van rá a mezőgazdászoknak, horgászoknak, kiskert-tulajdonosoknak és a turizmusból élőknek egyaránt.
Azonban nem Gajdos László és a TISZA-kormány az első, amely megpróbálta rendezni a Velencei-tó helyzetét. 2021 nyarán ugyanis elkészült egy mintegy 40 milliárd forintos kormány-előterjesztés a vízpótlásról, amit az akkori kabinet forráshiányra hivatkozva elvetett, majd tíz évre titkosított.
„Nem, még ezt nem láttam, de nekünk határozott, reális elképzelésünk van arra, hogy a Velencei-tavat hosszú távon meg tudjuk menteni” – válaszolta a miniszter arra a kérdésre, hogy látta-e már ezt a titkosított dokumentumot.
Hogy pontosan honnan és hogyan pótolnák a tó vizét, az egyelőre nyitott kérdés maradt. Gajdos László szerint többféle lehetőség is az asztalon van, a szakemberek jelenleg is vizsgálják a részleteket.
(Borítókép: Gajdos László a Tisza-tavi PET Kupán 2026. június 12-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
