Itt van a szöveg átfogalmazva:
—
A Belügyminisztérium Filmstúdiójának oktatófilmjéből származó képkockán állambiztonsági dolgozók láthatók, akik egy operatív eszközzel készült titkos fényképet elemeznek (Fotó: Fortepan/BM Filmstúdió).
A Tisza Párt parlamenti képviselője, Melléthei-Barna Márton, kedden előterjesztette azt a törvényjavaslatot, amely az ügynökakták nyilvánosságra hozatalára vonatkozik.
Az „Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról” című javaslat szerint elengedhetetlen a nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt iratok alapos átvizsgálása. Ez az átvizsgálás a 1990. február 14. előtt keletkezett iratokra és az ezt követően is tárolt, ezen időpont előtt keletkezett adatokra is kiterjed, beleértve ezek irattározási körülményeit is.
Fontos, hogy a felülvizsgálat során a nyilvánosságot, különösen a témával foglalkozó tudományos kutatókat is bevonják – emelték ki, hozzáfűzve, hogy így biztosítható, hogy a felülvizsgálat valóban demokratikus környezetben történjen és lehetőség nyíljon a teljes körű információs kárpótlás biztosítására. A törvénymódosítás létrehozza a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot, amely konkrét javaslatokkal segíti a minősítők munkáját, és információkat is nyújt a nyilvánosság számára. A bizottság tizenegy tagból áll – részletezték.
A tizenegy fős bizottság úgy alakul majd, ha a parlament jóváhagyja az előterjesztést: az elnököt és a tagokat a kormány nevezi ki határozatlan időre. A bizottság elnökét és négy – „a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó vagy egyéb nemzetbiztonsági tapasztalattal rendelkező” – tagját a nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős miniszterek javasolják közösen. A bizottság további hat tagját a kultúráért felelős miniszter javasolja, tőlük elvárt, hogy „a múlt rendszer működésének feltárásában és titkosszolgálati tevékenységek vizsgálatában kiemelkedő szaktudással bíró történészek vagy levéltárosok, illetve az információs jogok és a minősített adatok védelme terén tapasztalt jogászok legyenek.”
Pethő Tibor
Milyen sebeket téphet fel az aktanyilvánosság?
Ez biztos: az aktanyilvánosságnak évtizedes hallgatás után tisztító hatása lesz, ami fontosabb minden olyan nehézséghez képest, ami különféle módokon megszüntethető.
A bizottsági tagok és elnök nem jogosultak díjazásra, az utolsó pontban említett hat tag számára költségtérítést biztosíthatnak az utazásokra és más munkával kapcsolatos szükségletekre (az elnök és a négy másik tag nem részesül ilyenben). A bizottság ülései zártkörűek, döntéseiket szótöbbséggel hozzák. A testületet a törvény kihirdetését követő 15 napon belül létre kell hozni.
A szabályozás szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok teljeskörűen tájékoztatják a bizottságot a kezelt minősített iratokról, hiszen ezelőtt nem tudják felmérni az adatokat. A minősítések felülvizsgálatával egy időben zajlik az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény, valamint a köziratok, közlevéltárak és magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI törvény átvizsgálása – írták.
A törvényjavaslat hangsúlyozza, hogy ez csak egy lépés az ügynökakták nyilvánosságra hozatalában. „A minősítések felülvizsgálata mellett zajlik az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény, valamint a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI törvény átvizsgálása” – áll az indoklásban.
Az ügynökakták megnyitását célzó törvényjavaslatot benyújtottuk az Országgyűléshez. Vállaltuk, hogy ezt végrehajtjuk. Évtizedes adósságot törlesztünk ezzel – írta Magyar Péter miniszterelnök a javaslat kapcsán a Facebookon.
—
Remélem, így megfelelő!
Forrás hang.hu
