Záró gondolatok a köztársasági elnököt érintő egyszerűsített alkotmánymódosításról – ezzel a kifejezéssel indította Török Gábor politikai elemző a Sulyok Tamás elmozdításának témáját vizsgáló újabb elemzését. Az elemző szerint fontos határvonalat lépnek át.
Mielőtt részletekbe bocsátkoznánk, emlékeztetőül: Magyar Péter nemrég bejelentette, hogy a Tisztítótűz művelet keretében alkotmánymódosítással kívánják eltávolítani Sulyok Tamást a posztjáról. A miniszterelnök csütörtökön a Facebookon reagált a Telex cikkére, amelyben arról írtunk, Török Gábor hogyan értékeli Sulyok Tamás eltávolítását. A miniszterelnök úgy véli, „nem lenne helyénvaló szembemenni a demokratikus népakarattal és felhatalmazással…” Korábban Török azt emelte ki, hogy az alkotmányozó többség szinte korlátlan hatalommal bír, így a hatalom használatának mértéke az alkalmazás módjától függ.
Török Gábor szerint azok, akik támogatják a módosítást, úgy érzik, hogy semmiféle kötöttség nem érvényes rájuk, és a minősített többségükkel bármire képesek. A hétfőn bemutatott tervezet világosan fogalmaz a köztársasági elnök leváltásáról: „A köztársasági elnök megbízatása az Alaptörvény tizenhetedik módosítása után megszűnik.”
Török Gábor pénteki bejegyzésében összegyűjtötte gondolatait, hangsúlyozva, hogy a politikában az eszközök nem lényegtelenek. A célok és az alkalmazott módszerek együtt határozzák meg a hatalomgyakorlás formáját. „Nem mindegy, hogy az ellenfelet betiltom, vagy tisztességes versenyben legyőzöm, akárcsak az sem, hogy az alkotmányosság tiszteletben tartásával vagy annak figyelmen kívül hagyásával érek el politikai célokat. A gordiuszi csomó kibogozása és átvágása nem ugyanazt jelenti.”
Továbbá hangsúlyozta, hogy a választók felhatalmazást adtak a célok elérésére, ám ez nem jelenti azt, hogy a felhatalmazás korlátlan. „Sokan valószínűleg nem néznék jó szemmel, ha Magyar Péter felgyújtaná a Sándor-palotát, még ha ezzel a célt is elérhetné.”
Szerinte egy versengő politikai rendszerben az a teljesítmény, ha legitim politikai eszközök révén érik el a lemondásokat, vagy alkotmányosan válik üressé az államfői szék. Az egyszerű, egy mondatos megoldás nem kompatibilis e felfogással.
„Mivel a kétharmados hatalomnak nincs más alkotmányos korlátja, kizárólag a 141 kormánypárti képviselő döntésén múlik, hogy valóban ezt az irányt választják-e, és olyan precedenst teremtenek, amely sokáig emlékezetes marad a magyar politikai életben.”
Gondolatait Sólyom László aszófői beszédének egy részletével zárta: „A biztonság legfontosabb eleme, hogy az alkotmány alapján kialakult egy alkotmányos kultúra. Ez a kultúra önuralmat, a közös szabályok tiszteletét és a mások megbecsülését jelenti. Mindenki tudja, mire gondolok, ha azt mondom: van, amit az ember nem tesz meg. Van, amit egy tisztességes ember sosem tenne, még ha a jog szerint lehetősége is lenne rá.”
Forrás telex.hu
