Átfogalmazott szöveg:
A bölcsődék és óvodák munkavállalóinak jóléte, a megkésett fejlődésű gyerekeknek nyújtott világos és előre jelezhető támogatás, valamint a területi különbségek csökkentése – ezek azok a főbb területek, amelyekre a nemrégiben kinevezett államtitkár szeretne összpontosítani. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium megalakulásának újdonsága nem csupán az, hogy az oktatás külön irányítás alá került, hanem az is, hogy külön államtitkárság jött létre a korai gyermekkori jólét terén.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban a közigazgatási és parlamenti államtitkárságok mellett négy szakmai államtitkárságot hoztak létre: a Kora Gyermekkori Jóllétért Felelős Államtitkárságot, a Közoktatásért Felelős Államtitkárságot, a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárságot, és a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárságot. Míg az utóbbi három területről több információ áll rendelkezésre a médiában, a kora gyermekkornak eddig kevesebb figyelmet szenteltek. Lannert Judit, a kora gyermekkori jólétért felelős államtitkár, Kereki Juditot kérte fel a terület irányítására. Kereki négy gyermek édesanyja, közgazdász és gyógypedagógus végzettséggel rendelkezik, és több mint húsz éve foglalkozik a korai intervencióval és a korai ellátórendszer fejlesztésével.
De miért is fontos ez? Milyen változásokra lehet számítani ezen a területen? Az alábbiakban összegezzük a leglényegesebb információkat.
A szülőknek tudniuk kell, mikor és kihez forduljanak. A Kora Gyermekkori Jóllétért Felelős Államtitkárság feladata az iskoláskor előtti intézmények egységes szakmai irányítása és a kora gyermekkori intervenció összehangolása, hogy biztosítsák a gyermekek egységes fejlődését – válaszolta Kereki Judit a Telex kérdésére. Hangsúlyozta, hogy fontos az átláthatóság, ami segítséget nyújt a gyerekek fejlődésével kapcsolatos gyanúk esetén.
Szerinte három sürgető problémára kellene összpontosítani: a bölcsődékben és óvodákban dolgozók jólétére, a kora gyermekkori intervenció összehangolására, valamint a családok támogatására, hogy ne vesszenek el az érintett ágazatok között. Az iskoláskor előtti fejlődés időszaka kritikus, mivel az ekkor szerzett tapasztalatok alapozzák meg a gyermek későbbi fejlődését.
Jelenleg a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma Magyarországon már 69 ezer felett jár, a leggyakoribb problémákként pedig súlyos tanulási és figyelemzavarok jelentkeznek.
Kereki azt is kiemelte, hogy a területen jelentős hozzáférhetőségi különbségek tapasztalhatóak az egészségügyi, szociális és oktatási szolgáltatásokban. A cél, hogy javítsák a hátrányos helyzetű gyerekek ellátását, és a kora gyermekkori intervenciós módszereket elérhetővé tegyék számukra.
A jövőbeli terveik között szerepel az is, hogy a várakozási időt csökkentsék, és időben biztosítsák a szükséges fejlesztéseket, hogy a gyermekek ne szenvedjenek el fölösleges kudarcokat az iskolai éveik során.
Forrás telex.hu
