„Mégis a nemzet egységének képviselőjét eltávolítják, és nem mindegy, hogyan történik” – foglalta össze egy jogász a HVG-nek azt a vitát, amely a Tisza-kormány Alaptörvény-módosítása miatt alakult ki a közbeszédben. Török Gábor elemző is hasonló véleményt képvisel, megjegyezve, hogy „nem lényegtelen, hogy az ellenfelet betiltom-e vagy tisztességes versenyben legyőzöm, és azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az alkotmányosságot tiszteletben tartva vagy azt figyelmen kívül hagyva próbálom elérni politikai céljaimat.”
Török szerint a választók felhatalmazást adtak a cél elérésére, de ennek vannak határai. A versengő politikai rendszerben fontos, hogy jogszerű eszközökkel érjük el a lemondásokat, míg például az egymondatos főhajtás nem tekinthető ennek a keretébe.
Török kiemelte, hogy a kétharmados hatalomnak jelenleg nincsenek más alkotmányos korlátai, így csak a 141 kormánypárti képviselő döntése határozza meg, hogy valóban így kívánnak-e eljárni, és olyan precedenst teremtenek-e, amely tartósan befolyásolja a magyar politikai életet.
„Általában nem szoktam politikai tanácsokat adni, de véleményem szerint határátlépés zajlik” – tette hozzá.
A miniszterelnök és Török már korábban is diskurált Sulyok eltávolításának ügyéről. Török Szijjártó Pétertől idézte a 2010-es mondatot, amely a jogkörök korlátozásáról szólt: „Ha a kormány dolga az emberek nyugdíjának megmentése, nem a politológusok véleményét kell figyelembe venni.”
„Nem probléma, hogy mindent világosan elmondtunk, és ennek tükrében kaptuk a legnagyobb felhatalmazást? Nem érzi a különbséget a Fidesz felhatalmazás nélküli alkotmányozása és a mi helyzetünk között?” – reagált Magyar az elemző posztjára.
Forrás hvg.hu
