A magyar állattartók komoly kihívásokkal néznek szembe, mivel az aszály következtében drasztikusan megemelkedtek a takarmányárak. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szerint az ország szénakészleteinek csupán kis része áll rendelkezésre, ami miatt az állattartók kénytelenek akár több száz kilométert utazni, hogy megfelelő takarmányhoz jussanak, ráadásul az árak tovább emelkednek a kereslet-kínálat kapacitásainak hiányosságai miatt.
A sertéságazat válsághelyzete már 2025-ben elkezdődött a túlkínálat miatt, amelyet tovább súlyosbít az afrikai sertéspestis megjelenése Spanyolországban. Ez a folyamat a legjelentősebb exportpiacok leállításához vezetett, ami a felvásárlási árak csökkenéséhez és a hazai piac bizonytalanságához járult hozzá. A helyzet még kedvezőtlenebbé vált azzal, hogy itthon is felfedezték a vírus jelenlétét, ami újabb kihívások elé állította a gazdákat.
A tejágazat is hasonló nehézségekkel küzd, ahol a felvásárlási árak a túlkínálat és a csökkenő kereslet miatt csökkentek. Bár a piac kezdi stabilizálni magát, a hazai termelők még mindig kitettségnek vannak kitéve, ami sürgeti az ágazat reformját. A vásárlók szempontjából viszont ezek a nehézségek kedvezőbb árakat jelentettek a boltok polcain, amit a kereskedelmi láncok nem tudnak megakadályozni.
A mezőgazdasági szektor jövője szempontjából létfontosságú, hogy a magyar gazdák elmozduljanak a mennyiségi termelésről a minőségi feldolgozás felé. A kormányzó erők közötti politikai folytatás azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban a termelési szemléletváltásra sürgető szükség van a fenntarthatóság és versenyképesség érdekében. A siker kulcsa a megfelelő minőségű alapanyagok előállítása, amelyhez nagymértékű forrásokra és az ágazat összefogására van szükség, hogy a termelők ne szenvedjenek a piaci fragmentáció miatt.
Forrás mandiner.hu
