Panyi Szabolcs a Vsquare közép-európai oknyomozó oldalnak írt hírlevelében az aranykonvoj ügyéről, valamint Hernádi Zsolt Mol-vezér helyzetéről értekezett. Az újságíró még márciusban írt arról, hogy az ukrán banki konvoj lefoglalása, illetve a személyzet kihallgatása valójában egy titkosszolgálati hátterű politikai provokáció volt.
Az elmúlt napokban pedig kiderült, hogy a parancs Orbán Viktor korábbi miniszterelnöktől érkezett, és pontosan meghatározta, mikor kerüljön sor a rajtaütésre. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal viszont jogsértéseket tárt fel az eljárás alatt, többek között az ukrán banki alkalmazottak kihallgatásával kapcsolatban.
Egybehangzó források szerint az ügyészek már beazonosították azokat, akik az akció alatt az utasításokat adhatták: Farkas Örs, a titkosszolgálatokért felelős államtitkár, Demeter Tamás, a NAV elnökhelyettese, Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ vezetője, valamint Orbán Viktor korábbi miniszterelnök. Az ügyészek őket tartják a jogellenes fogva tartás és a hivatali visszaélés gyanúját is felvető bűncselekmények lehetséges fő felelőseinek.
Ugyanakkor várhatóan csak kettejükön kérhetik számon a történteket Panyi Szabolcs állítása szerint. Az eljárás központi figurája Hajdu János lesz, aki közvetlen utasításokat adott, és személyesen is jelen volt, amikor az ukránokat elfogták és kihallgatták. Azonban a TEK volt vezetője telefonon egyeztetett a politikai felső vezetéssel, akiktől instrukciókat kapott.
Hajdu János várhatóan vagy elismeri felelősségét az ügyben, vagy megnevezi azt a személyt, aki a művelet előtt és alatt utasításokat adott neki. Az ügyészek rajta kívül a legfőbb ügyész szerepét is vizsgálják, mivel szerintük ő is tevékenyen közreműködött a rajtaütés elősegítésében. Panyi Szabolcs megkeresésére az ügyészség közölte, hogy ebben a szakaszban nem kívánnak nyilatkozni, Orbán Viktor stábja pedig nem reagált, viszont a volt kormányfő korábban azt állította, hogy semmi törvénytelenséget nem követett el.
Meddig maradhat még a Mol elnöke Hernádi Zsolt?
Magyar Péter a választási kampányban többször kijelentette, hogy „Magyarország nem lesz nemzetközileg körözött bűnözők lerakóhelye”, eddig azonban még nem tudta teljesíteni ígéretét, ugyanis Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi miniszter és korábbi helyettese, Marcin Romanowski a kormányváltás után azonnal elhagyták az országot. Rajtuk kívül ugyanígy tett az Észak-Macedóniából elmenekült volt miniszterelnök, Nikola Gruevszki is, aki az Orbán-kormány alatt magyar állampolgárságot kapott.
Ugyanakkor egy negyedik név is szerepel ezen a listán: Hernádi Zsolté, a Mol elnök-vezérigazgatójáé, aki ellen még érvényben van a horvát és az európai elfogatóparancs. A horvát bíróság távollétében ítélte szabadságvesztésre Hernádit, mivel a vád szerint megvesztegette Ivo Sanader volt horvát kormányfőt, hogy a Mol megszerezze az irányítási jogokat a horvát INA olajvállalat felett.
Az ügy több mint egy évtizede húzódik a bíróságokon. Magyarországon a Fővárosi Törvényszék március 18-án jogerős döntésben tagadta meg a horvát ítélet elismerését, azonban az elfogatóparancsok ettől ugyanúgy érvényben maradtak.
Ugyanakkor több forrás is állítja, hogy a rendszerváltás addig nem valósítható meg, amíg Hernádi Zsolt az egyik legnagyobb magyar vállalatot vezetheti. A cégvezető 2001-ben a Mol elnök-vezérigazgatója, majd Orbán Viktor belső körének tagja lett. Egy bennfentes úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi elfogatóparancs hosszú ideje hasznos politikai kontrolleszköz volt a kormány számára.
Viszont Panyi Szabolcs megkérdőjelezi, miért maradhatna a helyén egy ennyire kompromittált szereplő, ha az új kormány komolyan gondolja ígéretét az újrakezdésről. Ugyanakkor a Miniszterelnökség és a Mol nem reagált az újságíró megkeresésére, hogy tárgyaltak-e már a Hernádi Zsolt elleni elfogatóparancsról, illetve hogy nemzetközi körözés alatt álló bűnözőnek tekintik-e a Mol vezérét.
Olvasd tovább itt: index.hu
