Így fest ma Magyarország lombkoronasétánya lombkorona nélkül.

Így fest ma Magyarország lombkoronasétánya lombkorona nélkül.


Büntetőeljárással és a polgármesteri szék elvesztésével zárult a világhírűvé vált nyírmártonfalvai lombkoronasétány botránya. A 64,4 millió forintos európai uniós támogatásból felhúzott, ám a letarolt erdő miatt fák nélkül maradt tanösvény és a hozzá tartozó méregdrága játszótér mára teljesen elhagyatottan, megrongálva rohad a pusztaságban. A luxusberuházást tető alá hozó volt településvezetőnek ráadásul a bíróságon kell felelnie: az ügyészség költségvetési csalással vádolja.

Rideg valóság az uniós célkitűzések helyett

Az RTL Nyírmártonfalvára utazott, hogy körbejárják a területet, és videóban mutassák be a helyzetet. A helyszínre érkezve azonnal szembesültek az Európai Unió célkitűzése és a rideg valóság közötti kontraszttal. A lombkoronasétány projektje elvileg azt a célt szolgálná, hogy az emberek közelebb kerüljenek a természethez, kiszakadva a város nyüzsgéséből. Ehelyett a látogatók egy teljesen kopár területet találnak, ahol a tűző napon aszalódva böngészhetik a projekt hivatalos költségvetési tábláit.

A kihelyezett adatok szerint a luxusberuházás az alábbi összegekből valósult meg:

  • Lombkorona-tanösvény: 64,4 millió forint
  • Védőház (2 db): 5,6 millió forint
  • Kombinált nyújtópad: 684 000 forint
  • Erdei toalett: 475 000 forint
  • Interaktív tábla (darabja): 294 000 forint
  • Kerékpártámasz (darabonként): 19 000 forint

A kaland- és fitneszparkként hirdetett terület nemcsak kopár, de a kivitelezése is tartogat veszélyes meglepetéseket. A gyerekeknek szánt mászófalból és játszótéri elemekből helyenként teljesen hiányoznak a csavarok, illetve azok több helyen is imbolyognak a nem szakszerű rögzítés és az időközbeni rongálás miatt. A természetközeli élményt hivatott fokozni az a vécéépítmény is, amelynek darabja szintén százezrekbe került, viszont sem ajtaja, sem belső elválasztása nincs, a higiéniai állapotok pedig − finoman szólva − komoly kivetnivalót hagynak maguk után.

Költségvetési csalás gyanúja a válasz

A projekt védelmében korábban elhangzott, hogy a fák kitermelése jogszerű volt, és a területet azóta újratelepítették. Arra a kérdésre viszont, hogy miért kellett egy lombkoronasétány alól pont a lombkoronát teljesen kivágni ahelyett, hogy egy meglévő, dús erdőben építették volna fel, a mai napig a költségvetési csalás gyanúja és az ügyészségi vádemelés a válasz.

Az RTL stábja végül csalódottan kullogott el a helyszínről: árnyék híján a kialakított szalonnasütő helyeket sem lehet használni, padok sincsenek a pihenőknél, így az egyetlen logikus opció a gyors menekülés maradt az igazi erdők felé. Nyírmártonfalva egykori büszkesége így nem a turizmus fellendülését, hanem a hazai uniós pénzköltések legbizarrabb, fák nélküli mementóját eredményezte.