Magyar Péter bejelentette, a kormány a saját és a képviselők fizetése mellett a polgármesterekét is csökkentené, ráadásul a korrupcióra hivatkozva. A terv időközben a fizetések befagyasztására és költségtérítés elvonására szelídült. Erről szavaz most a parlament. Ön az eredeti ötlet bejelentésére reagálva írta meg azt a posztot, amelyben úgy fogalmazott, hogy „nehogy egy új egypártrendszerben találjuk magunkat”, és hogy „ez nem az, amire áprilisban szavaztunk”. Sokan viszont úgy értelmezték, mintha a saját jövedelmét féltené, ezért később pontosított. Mire gondolt pontosan?
Nem a fizetéscsökkentést kritizáltam, hanem azt a politikai hadjáratot, amely a polgármesterek fizetéséről, a korrupciójukról és a cikluskorlátról szólt. Ezzel kapcsolatban mondtam el a véleményemet, és nem is változtattam rajta, csak megpróbáltam tisztázni, mert sokan félreértették, vagy talán szándékosan állították be úgy, mintha a saját fizetésemet féltettem volna. Nem erről volt szó. Én harmadennyiért is elvégeztem ugyanezt a munkát, kevesebbért, mint amit a magánszférában kerestem. Nem a fizetés a kardinális kérdés, hanem az, hogy az egyik hatalmi ág hogyan próbálja korlátozni, majd idővel leuralni a másikat. Ez volt a problémám, és ez most is fenntartom.
Hol van az a határ, ameddig az új kormány elmehet? Sulyok Tamás leváltását Ön is szorgalmazta, pedig az új kormány – a választáson kapott felhatalmazására hivatkozva – ott is korlátoz egy másik hatalmi ágat, még akkor is, ha a köztársasági elnök nem rendelkezik erős eszközökkel.
Sulyok Tamás esetében valóban van egy korlátátlépés, ami a Fidesz idején is előfordult néha. Sulyok alkalmatlan a köztársasági elnöki posztra, Orbán Viktor bábja, és jogos az aggály, hogy nem a nemzet egységét képviseli, hanem Orbánt. A leváltásával maximálisan egyetértek – csakhogy ezt a Tiszának a programjában vállalt kötelezettségével, a közvetlen köztársaságielnök-választással együtt lenne szabad csak megtenni. Anélkül rendkívül veszélyes precedenst teremt. Ha a köztársasági elnököt ezután is az a parlament választja, amely bármikor el is tudja távolítani, akkor az illető megint csak egy báb lesz – immár nem Orbán Viktor, hanem Magyar Péter bábja. Az egyetlen logikus megoldás az, ha a nép választja.
Nyolcvanszázalékos részvétellel, 71 százalékos parlamenti többséggel felhatalmaztuk Magyar Pétert, hogy a programjában vállalt közvetlen elnökválasztást bevezesse. Most érthetetlen, hogy mégsem akarják végrehajtani. Török Gábor hasonlatával élve kiraktak egy pisztolyt az asztalra, és most elsütik. Ha a következő elnököt is a parlament választja, amely bármikor leválthatja, akkor hol lesz a fék, hol lesz az ellensúly, hol lesz a függetlenség? Praktikus oka sincs a halogatásnak. Ma, ha Magyar Péter rámutat valakire, abból nagy eséllyel köztársasági elnök lesz.
Nem értem, miért ne lehetne erről vitatkozni, jelölteket állítani és minősíteni, hiszen a jelölései eddig sem voltak mindig tökéletesek. Ott volt például a sógora, aki – helyesen – végül nem lett miniszter, vagy az a fejlesztési államtitkár, aki ellen 1700-an írtak alá tiltakozást, mert a fideszes múltja miatt alkalmatlannak tartják.
És ott van Ódor Bálint, aki eddig a korrupt, oroszbarát Orbán-kormányt képviselte Brüsszelben, most pedig Magyar Péter uniós főképviselője. Ez nagyon nem jól néz ki.
„Egy polgármester nem tud diktatúrát kiépíteni” – Az előrehozott választás réme
Sulyok Tamást tehát elmozdítaná, hogy közvetlenül választott személyt ültessen köztársasági elnöki székbe. A polgármestereket viszont már most is közvetlenül a nép választja, és mégis korlátozzák hatalmukat.
Így van és ez teljességgel tisztességtelen és elfogadhatatlan. Nincs a világon olyan ország, ahol a központi hatalom így beleszólna abba, hogy a vásárhelyiek vagy a siófokiak kit választhatnak meg. Van néhány speciális hely, ahol a polgármesteri ciklusok száma korlátozott – New Yorkban például kétszer lehet megválasztani valakit –, de ez ritka, és ezt is a New York-iak döntötték el, és nem Washingtonban az elnök vagy a kongresszus. Az önkormányzatiság elve megköveteli, hogy ilyen kérdésbe ne szóljon bele a központi hatalom.
Ráadásul indok sincs rá. A kormányfőnél maximálisan egyetértek a nyolcéves korláttal, mert ő a saját megválasztásának a szabályait is átírhatja, és mint látjuk, éppen ezt teszi. Egy polgármester viszont nem tud diktatúrát kiépíteni, és nem írhatja át a saját megválasztásának a szabályait. Milyen terrort tudna bevezetni Siófokon Lengyel Róbert? Nincs indok arra, hogy elvegyék az emberek természetes jogát, hogy elinduljanak egy választáson, és a választók jogát, hogy azt válasszák, akit szeretnének. Miért korlátoznánk? Csak mert eddig nem számoltatták el a korrupt polgármestereket?
Sokak szerint azért, mert a Tisza előrehozott önkormányzati választást is szeretne, hogy teljesen leuralja a közéletet. Ön tart ettől?
Nyilvánvalóan. A jelek erre mutatnak, és nagyon remélem, hogy Magyar Péter és Ruff Bálint tisztázni fogja, hogy nincs ilyen szándék. De még a látszatát is el kell kerülniük, ezért fontos, hogy ne hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek a politikai versenytársaikat érintik, őket viszont nem. A képviselőkre vonatkozó háromciklusos korlát például egyetlen tiszás képviselőt sem érint. Mire pedig érintené őket, lehet, hogy addigra megszüntetik ezt a szabályt. Remélem, ilyen szabály egyáltalán nem lesz, mert demokráciakorlátozó. Az ellenfelek mesterséges kiiktatása a versenyből tisztességtelen gyakorlat. Ilyet nem szabad csinálni, és méltatlan is lenne Magyar Péterhez.
Ha már demokráciakorlátozás, bejegyzésében az „egypártrendszer” kifejezéssel élt. Ezt fenntartja?
Ez abszolút így van, sőt, még jobban egypártrendszer, mint a Fideszé volt, hiszen a Tiszának most egyáltalán nincs ellenzéke.
Viccesen hangzik, de leginkább Toroczkai László viselkedik valódi ellenzékként. A Fidesz bármit mond, Magyar Péter válasza annyi, hogy „pont önök mondják ezt, akik…” – és ezzel bármilyen érvet le tud söpörni. Lehet, hogy a Fidesznek éppen igaza van, de hiteltelenek, mert minden bűnben sokszorosan vétkesebbek, mint a Tisza. Így viszont a Tiszának gyakorlatilag nincs ellenzéke. Nemcsak kétharmada van, hanem ellenzéke sincs. Épp ezért volna nagyon fontos az önmérséklet.
Ehhez tartozik a kétfordulós választási rendszer is, amelynek visszaállítását az új igazságügyi miniszter bemutatkozásában említette, de Magyar Péter eddig még soha nem ígérte meg – pedig anélkül nem lesz Magyarországon valódi demokrácia, csak egy-, vagy legfeljebb kétpártrendszer.
A kétfordulós választás segítene?
Az egyfordulós rendszer vezet kétpártrendszerhez, a többfordulós a többpártrendszerhez vezet. Egyfordulós választás az Egyesült Államokban és Angliában van – ezért ott kétpártrendszer van. Az európai demokráciákban kétfordulós a választás, és éppen ezért alakult ki többpártrendszer, mert a két forduló között az esélytelen jelöltek kihullanak vagy visszalépnek. Macron is így nyert. Az első fordulóban talán 27 százalékot kapott, Marine Le Pen szorosan mögötte volt, a második fordulóban viszont mindenki Le Pen ellen, Macronra szavazott. Egyfordulós rendszerben viszont bárki nyerhetne 27 százalékkal is, mert a többi szavazat elaprózódik.
Nem lesz rendszerváltás, amíg Lázár János nem lesz börtönben
Szóba hozta a Fidesz „egypártrendszerét”. Mennyire hasonlít a mostani Tisza-kormányzás a 2010-es Fidesz-kormányzáshoz?
Sok szempontból teljesen más. A Fidesz 2010-ben kidolgozott tervekkel érkezett, a Tiszának ezt most kell megtennie. Akkor már a választás előtt minden elő volt készítve, tudták, ki melyik minisztériumba, melyik irodába kerül, hova kerülnek a névtáblák. Hihetetlenül felkészülten léptek hatalomra, és azonnal megvalósították a tervüket.
A Tisza terve még alakul, de látjuk, hogy elkezdték végrehajtani – és ebbe becsúszik néhány olyan lépés is, amely a politikai versenytársak kiiktatását szolgálja. Ez nem jó.
Az érdemi kormányzás és a demokrácia kiépítése terén még sokat várunk a Tiszától. Az Európai Unióhoz való hűség terén óriási az előrelépés, és Orbán leváltása is hatalmas siker. De az elszámoltatással például még adósak. Amíg a legfőbb bűnözők szabadlábon vannak, nincs elszámoltatás. Amíg Lázár János nincs börtönben, addig nincs rendszerváltás sem.
Ha leülhetne Magyar Péterrel vagy az illetékes miniszterrel, mit javasolna? Az önkormányzati rendszerhez nyilvánvaló, hogy hozzá kell nyúlni valahogy, mert nem működött. Elég csak Budapest anyagi helyzetére gondolni a szolidaritási hozzájárulás kapcsán.
Önmagában nem baj, ha valami nem tökéletesen működik – Belgiumban évekig nem volt szövetségi kormány, és az ország működött. Budapest is működik, nem mondanám, hogy nem. Ettől még javaslataink természetesen vannak. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Megyei Jogú Városok Szövetsége is megfogalmazott javaslatokat – Hódmezővásárhely mindkettőnek tagja –, és várjuk a lehetőséget, hogy elmondhassuk ezeket. Képviselőkkel, államtitkárokkal, miniszterekkel futottam már össze, de velük nem az önkormányzatiság ügyében egyeztettem, mert az kevéssé vitatott egyelőre. Erre van egy program, aminek a végrehajtását várjuk. Ide tartozik az oktatási intézmények visszakerülése a településekhez, a finanszírozás rendbetétele, az építéshatóság visszaadása és az önkormányzatok függetlenségének megteremtése.
Különösen a függetlenség terén érezhető, hogy ezt a gondolkodást a mostani kormánytöbbség még nem értette meg, vagy legalábbis nem tette magáévá.
(Borítókép: Márki-Zay Péter 2026. március 22-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
