Módosított szöveg:
A tájékoztató elején elhangzott, hogy a hétvégi, háromnapos kormányülés iránti sajtóérdeklődés magas volt, de a tanácskozáson nem születtek kormányzati döntések. Ezzel szemben a szerdai ülésen több lényeges határozatot is elfogadtak.
Az első bejelentések közt szerepelt, hogy a kormány felülvizsgálja az elektromos és elektronikai eszközök szabályozását az új európai uniós irányelvek fényében. E szabályok értelmében bizonyos specifikus elektronikai és ipari alkatrészeknél, amennyiben nincs megfelelő alternatíva, az ólom használata továbbra is engedélyezett marad. Ugyanakkor a gyermekek által használható termékek esetében szigorúbb szabályok lépnek életbe, amelyeket társadalmi egyeztetésre bocsátanak.
A kormány négy energetikai törvény módosítását is előterjeszti. Ezek a változtatások célja, hogy Magyarország teljesíthesse a helyreállítási tervben vállalt energetikai kötelezettségeit, amellyel 868 milliárd forintnyi uniós forrást igényelhet. A javaslat szerint a szélerőművek létesítésének szabályai egyszerűsödnek, miközben a maximális magasságuk 130 méterről 199 méterre emelkedik. Továbbá, azok a háztartások és mikrovállalkozások, akik megfelelő mérőórával rendelkeznek, önkéntesen köthetnek dinamikus árazású villamosenergia-szerződéseket.
A kormány új törvényjavaslatot terjeszt elő, mely a kommunista állambiztonsági iratok hozzáférhetőségének növelésére vonatkozik. E szerint 2026. október 22-től hozzáférhetők lesznek a hatos kartonok és a mágnesszalagok nem minősített leíró adatai, míg a beszervezési dossziék és B-mappák legkésőbb 2026. december 31-ig kerülnek nyilvánosságra. A törvényjavaslat célja az állambiztonsági múlt feltárása, nemcsak az egykori ügynökökre vonatkozóan, hanem a szerepük pontos meghatározása is. Létrejön egy tanácsadó bizottság, amely segíti a minősített iratok felülvizsgálatát, benne történészekkel, levéltárosokkal és jogászokkal. Továbbá a kormány kéri, hogy minden állami szerv adja át az 1990 előtti releváns iratokat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának.
A kabinet döntött arról is, hogy megszünteti az akkumulátorok újrafeldolgozó üzemek helyének kijelölésére vonatkozó miniszteri jogkört, és a jövőbeli beruházások engedélyezése átláthatóbb, objektív hatósági eljárás keretében fog történni.
Szóba került a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítása is. Az olyan alapítványok, amelyek nem fenntartanak egyetemet, 2026. augusztus 31-én megszűnnek, míg az egyetemi fenntartású szervezetek 2027. augusztus 1-jén fejezik be tevékenységüket. Az alapítói jogokat a jövőben az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja.
A pénzügyi döntések között kiemelték, hogy a költségvetés átláthatóságának növelésére vonatkozó módosításokat is bevezetnek. A jövőben a kormány október 1. és 31. között nyújthatja be a következő évi költségvetést az Országgyűlésnek, friss gazdasági adatokra alapozva. Emellett kötelezővé válik, hogy a jelentős pénzügyi döntéseket, mint például a rendkívüli tartalék felhasználása vagy az 5 milliárd forintot meghaladó állami kötelezettségvállalások, nyilvános kormányhatározatban rögzítsék.
A kabinet az állami kötelezettségvállalások szabályait is szigorítani kívánja: a jövőben főszabály szerint csak azok a kiadások engedélyezhetők, amelyek mögött előzetesen biztosított költségvetési fedezet áll.
A 2026-os költségvetést érintő módosítások között szerepel az uniós helyreállítási hitel pénzügyi garanciáinak rendezése és a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelésének előkészítése. A cél, hogy kedvezőbb hitelfeltételek álljanak rendelkezésre az állami garanciák révén.
A kormány átvilágítja a Nemzeti Együttműködési Alap működését is. A vizsgálat során a pályázati kiírásokat, támogatási döntéseket, valamint a civil jelöltállítási rendszert felülvizsgálják. Az átvilágítás első szakaszának határideje augusztus 1., míg az új civil támogatási koncepcióra vonatkozó javaslatokat augusztus 31-ig kell előkészíteni.
Nemrégiben a kormány energiaügyi törvények módosításáról is döntött. Az energiahatékonyság jogszabály módosítása a hazai szabályozás összhangjáért felelős az uniós irányelvekkel. A jövőben az állami beszerzések során az energiahatékonyság is kiemelt szemponttá válik, ezáltal nem csupán a legalacsonyabb beszerzési árat nézik.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a módosítás célja az állam működésének energiahatékonyabbá tétele, csökkentve e körben a költségeket és átláthatóbbá téve a közbeszerzést.
A tájékoztatón Magyar Péter bejelentette, hogy a kormány elfogadta a korábban ígért iskolakezdési támogatást rászoruló családoknak. Bevezetik a 100 ezer forintos támogatást, amelyet körülbelül 400 ezer gyermek kap meg.
A miniszterelnök elmondta, hogy a rendszer kialakítása kihívásokkal járt, mivel az előző kormány nem rendelkezett átlátható szociális rendszerrel. A jogosultságok meghatározása jelenleg az állami támogatások alapján történik, és bár nem tökéletes, a kormány a legszükségesebb intézkedéseket teszi.
Ez a támogatás évente 40 milliárd forint költségvetési terhet jelent. Jogosultak lesznek többek között a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők, a tartósan beteg vagy fogyatékossággal élők, és az egyszülős családok gyermekei.
A támogatás kifizetése két részletben történik: az első 50 ezer forintot augusztus 24-ig kell kiutalni, míg a második részlet novemberben, utalvány formájában érkezik majd.
Magyar Péter közölte, hogy a kormány 2027-re egy célzottabb támogatási rendszert szeretne kialakítani, amely kifejezetten a rászorulók igényeit szolgálja ki.
A miniszterelnök a venezuelai földrengésről is szót ejtett, amelyben eddig mintegy 1700-an vesztették életüket. A magyar kormány 250 millió forint értékű egészségügyi segélyt és 100 millió forint gyorssegélyt ajánlott fel Venezuelának a mentési munkálatok támogatására.
A hazai hőséghelyzet kezeléséről is beszélt, hangsúlyozva az összefogást a különböző intézmények (honvédség, katasztrófavédelem, mentőszolgálat) között. Bejelentette, hogy átfogó vízügyi fejlesztések indulnak, amelyek célja a víziközmű-hálózat megújítása és bővítése.
A kormányfő az Alaptörvény 17. módosításáról is tájékoztatott, amely a jogállam és demokrácia helyreállítását célozza. A javasolt módosításnak része a „megye” és a „kormánymegbízott” elnevezések visszaállítása.
A két posztos haláláról értesült miniszterelnök azonnali vizsgálatot rendelt el, mivel ez a hőség esetleg összefügghetett a halálesetekkel. A kérdés kivizsgálása zajlik, de a Magyar Posta védőintézkedéseket foganatosított.
Magyar Péter éles kritikával illette Debrecen polgármesterét az akkumulátorgyár ügyében, mivel a városvezetés már régóta tudott a környezetszennyezésről.
A kormányfő a közmédia új ideiglenes vezérigazgatójáról is beszélt, hangsúlyozva, hogy a döntés nem a kormányé, hanem az Országgyűlés kulturális bizottságáé volt.
A NAV elnöki kinevezéséről is értekezett, hangsúlyozva, hogy a jövőbeni pályázatok nyíltak lesznek, amely lehetővé teszi a szakmai kiválasztást. A családi pótlék emelkedéséről elmondta, hogy részletesen mérlegelni kell a költségvetést.
A miniszterelnök említette, hogy Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vezetői pozíciójára 73 pályázó érkezett, ezzel is mutatva a kormány szándékát a közszolgáltatások átláthatóságára és hatékonyságára.
Forrás www.blikk.hu
