A TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság véleménye szerint a mostani jogszabály-változások emlékeztetnek a 2011-es bírói nyugdíjazási reformra, amelyet később jogellenesnek ítélt az Európai Unió Bírósága. Kritikai megközelítésük középpontjában a képviselők tizenkét éves cikluskorlátozása áll, amelyet úgy látnak, hogy az a passzív választójogot és a választók szabad döntését csökkenti. Rámutatnak, hogy a kormány nem tudta kellően igazolni, hogy ez a megszorítás valóban indokolt és hasznos lenne a parlament megújulása szempontjából.
A Helsinki Bizottság aggodalmát fejezi ki a szabály azon potenciális hatása miatt is, hogy aránytalanul hátrányosan érintheti az ellenzéki politikai pártokat. Az ő álláspontjuk szerint a kormányzat lépései nem csupán jogi, hanem politikai következményekkel is járhatnak, amelyek kihatnak a demokratikus folyamatokra.
Ugyanakkor a Helsinki Bizottság bizonyos elemeket támogatásra érdemesnek tart. Például jónak vélik az alkotmánybírák 70 éves nyugdíjkorhatárának visszaállítását, és az államfő mandátumának megszüntetését is indokoltnak találják, ha ehhez megfelelő alkotmányos indoklás és jogállami garanciák társulnak. Ezáltal hangsúlyozzák, hogy bár a reformok szükségesek, azoknak a jogállamiság keretein belül kell maradniuk.
Forrás mandiner.hu
