A társadalmi és gazdasági növekedés hátterében sokan szenvednek a változások következményeitől, amelyet a kereszténydemokrata irányvonal nem tudott eddig felszámolni. Habár az elmúlt négy évtized során a neoliberális gazdaságpolitika mellett a globalizáció képviselőivé váltak, ez a jelenség is hozott magával nyerteseket és veszteseket. A globalizáció hátrányosan érintett rétegei pedig egyre inkább keresik a képviseletüket, ám a kereszténydemokrata pártok többsége nem foglalkozik ezzel a kérdéssel. Ezzel szemben a Fidesz programjában szerepel a hazai ipar támogatása és a gazdasági függetlenség kérdése, ami némi kivétel a nyugati politikai tájképen.
Nyugat-Európában a gazdasági nacionalizmus gyanakvást ébreszthet, különösen a posztszocialista országok felzárkózása szempontjából. A Fidesz sokáig magányosan küzdött a nyugati politikai térben, mivel szövetségesei nem osztották látásmódját. Ezzel együtt a jövőbeni politikai kereszténység alapja valószínűleg nem a vallási elkötelezettség, hanem az életformához való kötődés lesz. Az olyan értékek, mint a család, gyermekvállalás, munka és a helyi közösségek védelme sokak számára vonzóak maradnak.
Európában a kulturális kereszténység fontosabb politikai összefogóerővé válhat, mint maga a vallás gyakorlása. A keresztény politizálás célja pedig, hogy világosan kommunikálja a választók felé, mit is képvisel. Molnár Attila Károly véleménye szerint ezt kellene szem előtt tartani, hogy a keresztény politikai mozgalom jobban elérje a támogatókat. A Mandiner nemrégiben interjút készített vele, amely további részleteket tartalmaz.
Forrás mandiner.hu
