Megvonhatja-e a házelnök a szót a miniszterelnöktől?

Forsthoffer Ágnes házelnökké megválasztásától fogva igyekszik megfelelni kötelezettségeinek, azaz „gondoskodik az Országgyűlés tekintélyének megóvásáról, az Országgyűlés rendjének és biztonságának fenntartásáról, valamint az Országgyűlés munkájának megszervezéséről”. Május 9-én, első intézkedéseként, 12 év után újra kitűzette az uniós zászlót a Parlament épületére. Két nappal később, Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetőjének társaságában megkoszorúzta a rendszerváltozás utáni első szabadon választott Országgyűlés elnökének, Szabad Györgynek a mellszobrát a róla elnevezett irodaházban.

Eskütétele utáni beszédében aláhúzta, hogy az Országház nem a pártok, „hanem újra a magyar nemzet otthona, Magyarország háza kell, hogy legyen”. Nem hatalmi központ, hanem a nemzet akaratának szentélye; ez a ház újra a szerénység és alázat, a szolgálat és a tenni akarás háza lesz – fogalmazott.

Nincs egyszerű dolga, hiszen a parlament az elmúlt szűk két hónapban szenvedélyes, nem ritkán személyeskedő viták terepévé vált, ahol a felek szinte minden verbális eszközt megragadnak, hogy politikai ellenfelüket meggyőzzék, illetve legyőzzék.

Magyar kontra Gulyás

Forsthoffer Ágnes igyekszik egyenlő mércével mérni, nem kivételezni senkivel. Egyaránt figyelmezteti a bekiabáló és a bekapcsolt vakuval videózó fideszes képviselőt, mint az ellenzéki felszólalásokat hangosan kommentáló miniszterelnököt. Különösképpen a május 26-i ülésnap tette próbára mediációs képességeit, amikor többször is fegyelmezni volt kénytelen Magyar Pétert.

Történt sima figyelmeztetés, amikor a házelnök rászólt a kormányfőre, hogy ne vágjon az épp felszólaló KDNP-s Máthé Zsuzsának a szavába. Aztán megadta a szót az ügyrendi felszólalásra jelentkező miniszterelnöknek, aki az őszödi beszéd huszadik évfordulóján nekiment a Fidesznek, hogy Gyurcsány Ferenchez hasonlóan eltűnnek majd a politikai életből. Hozzátette, hogy sajnálja a frakciója miatt Gulyás Gergelyt. A házelnök megjegyezte, hogy ez a felszólalás nem minősül ügyrendi javaslatnak, de azért megadta a szót a Fidesz frakcióvezetőjének, hogy válaszolhasson. A volt kancelláriaminiszter közölte: „Valóban jól emlékszem arra az időre, amikor a Kossuth térre talán ketten jelentettünk be tüntetéseket a tér alkotmányellenes lezárása elleni tiltakozásul, talán arra a kérdésre még válaszolhatna is miniszterelnök úr, hogy miért nevezte ki Gergényi Péter főkapitány akkori helyettesét rendészeti államtitkárnak.” Ezzel arra célzott, hogy Tóth Gábort, a 2006-os tüntetéseket leverő Gergényi Péter helyettesét nevezték ki a Tisza-kormány rendészeti államtitkárának. Magyar Péter ekkor ingerülten felállt a helyéről, és odasietett Gulyáshoz folytatni a vitát. A balhézó feleket a házelnök állította le:

Kérem, hogy fejezzék be a vitát, tisztelt képviselőtársaim, és próbáljuk meg a ház méltóságát megőrizni, mert nem erre adtak felhatalmazást a magyar emberek.

„Nem szakad rá önökre ez a ház?”

A még nagyobb összetűzés június 29-én történt. Ki védi meg a gyermekeket a politikától? címmel nyújtott be interpellációt Hegedűs Barbara fideszes képviselő eredetileg Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszternek. A 444.hu összefoglalója szerint a téma az az interjú volt, amit a kampányban Magyar Péter és Bódis Kriszta készített egy 11 éves gyerekkel. Hegedűs szerint visszaélés történt. „A hírek szerint ugyanis gátlástalanul belerángattak a politikai kampányukba egy végtelenül kiszolgáltatott, Szolnokról elszökött 11 éves kisfiút. Politikai haszonszerzés érdekében kamera elé ültették ezt a gyermeket, és irányított, manipulatív kérdésekkel gyakorlatilag szavakat adtak a szájába, hogy terhelő vallomást tegyen a gyermekvédelemben tisztességgel dolgozó szakemberekre. Tették mindezt a törvényes gyám tudta, beleegyezése és jelenléte nélkül” – mondta Hegedűs.

„Képviselő asszony, nem szégyellik magukat? Ön egy kisgyermekről beszél, aki az önök kormányzása alatt visszatérően az utcán élt, télen-nyáron, hidegben, forróságban. Megszökött, mert bántalmazták. Vagy éppen a gondozók vagy a társai az önök gyermekvédelmében, amelyben több ezer gyermeket tönkre tettek. Ezek után ezt a gyermeket, miután éppen három hónap óta egy lépcsőházban húzta meg magát, megtalálta egy önkéntesünk, és a kisfiút elhozták az egyik rendezvényünkre, mert szeretett volna velem beszélni. Beszéltem vele, elmondta, hogy mi történt.” A gyámról is beszélt, akit kihagytak. „Ön tényleg a gyámra hallgat, arra, aki semmit nem tett éveken keresztül ezért a gyerekért, aki visszatérően az utcán élt, miután nem volt hely az átmeneti otthonba, ahová bevitték az önök kormányzása alatt. Egy civil mentette meg az utcáról, utána, miután elmondta, hogy mi történt vele, visszavitték a lakásotthonba a kérésünkre, majd utána elrejtették és a gyermekvédelmisek elvették tőle azt a telefont, amit a civilek adtak neki, hogy ne legyen egyedül, hogy tudjon kapcsolatot tartani a külvilággal, ha újra bántalmazzák. Ezután elvitték talán Fótra, gyógyszereket kapott és elzárták a külvilágtól. Majd néhány hétre rá, még mindig az önök kormányzása alatt a kisfiút bedrogozva találták meg Budapest utcáin. Hát nem szégyellik magukat? Nem szakad rá önökre ez a ház? Szégyellje magát mindenki, ön is, Gulyás Gergely.”

Hegedűs Barbarának egy perce volt, hogy jelezze, elfogadja-e Magyar válaszát. Azzal kezdte, hogy egyetért Forsthoffer korábban elmondott, a parlamenti munka méltóságáról szóló szavaival, de inkább változtassanak úgy a házszabályon, hogy az ellenzék csak büntetést kaphat, a miniszterelnök meg bármikor bármit mondhat bárkire. Majd visszaszólt Magyarnak: „Aljas, mocskos politikai haszonszerzés céljából kihasználtak egy 11 éves gyermeket. Miért nem követték a jogszabályokat? Miért nem a törvényi utat követve értesítette Magyar és Bódis a gyámot vagy a rendőrséget a gyermek megtalálását követően. Napokig nem értesítették, csak a videó elkészítése után és a gyermek ezek után pszichiátriára került.” Magyarnak az interpellációra adott válaszát Hegedűs nem fogadta el, de a parlamenti többség igen.

A miniszerelnök nem hagyta ennyiben a dolgot, és Novák Elődnek (Mi Hazánk) egy teljesen más témában feltett kérdésére rövidebben válaszolt, hogy kétperces kerete másik felét arra használja fel, hogy Hegedűsre reagáljon. Addig jutott, hogy „tényleg szégyellje magát Hegedűs Barbara, elmondom akkor részletesen, hogy mi történt”, amikor a házelnök közbeszólt, hogy válasza nem kapcsolódik Novák Előd kérdéséhez.

Magyar még egy próbát tett. Amikor a fideszes Szűcs Gábor arról kérdezte, miért adták vissza az ukránoknak az aranykonvoj lefoglalt szállítmányát, Magyar gyorsan helyre tette a képviselőt, hogy azt még ügyvivőként az Orbán-kormány szolgáltatta vissza. Majd ismét eltérve a tárgytól, közölte, sajnálja, hogy már nem Forsthoffer Ágnes vezeti az ülést, mert azt üzeni neki, hogy a kormánytagoktól nem vonhatják meg a szót csak azért, mert nem a megfelelő témában válaszol, ezt csak az interpellálótól lehet megvonni. Egy kormánytagot nem kötelezi semmi, hogy egy interpellációra adott válaszban nem térhet el a kérdés tartalmától. Ezért arra kérte az üléseket levezetőket, hogy ne vonják meg legközelebb a szót.

Mit mond az országgyűlési törvény?

Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt frakcióvezető-helyettese június 30-i sajtótájékoztatóján kitért a miniszterelnök a házelnököt nyilvánosan bíráló megszólalására. A politikus úgy fogalmazott, hogy a házelnök tekintélyét tiszteletben kell tartani, ez azonban jogi kérdés is. Személyes véleményeként hozzátette, hogy a házszabály a szó megvonását csak a képviselőktől teszi lehetővé, a kormánytagoktól nem, és a kérdés a házbizottsági ülésen dől el. Szerinte a miniszterelnöknek igaza volt.

Nos, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény alapján igenis, meg lehet vonni a szót a miniszterelnöktől. A törvény szerinti rendfenntartási jogosítványok – például figyelmeztetés, rendreutasítás, illetve bizonyos esetekben a szó megvonása – a miniszterelnökre is kiterjednek.

A házszabály szerint azt a felszólalót, aki felszólalása során nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, vagy ugyanabban a vitában feleslegesen saját vagy más beszédét ismétli, az ülést vezető elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire.

A törvény azonban nem következetes, mert hol felszólalóról, hol képviselőről beszél. Miközben az ülést vezető elnök felszólítja a tárgytól eltérő felszólalót, hogy térjen vissza a tárgyra, és figyelmezteti a felszólítás következményeire, a szó megvonásánál már nem felszólalót, hanem képviselőt említ. A helyzetet bonyolítja, hogy Magyar Péter nemcsak miniszterelnök, hanem képviselő is egyszemélyben. A házszabály nem részletezi, van-e jelentősége annak, ki milyen minőségben szólal fel. Nyilvánvalóan az ügyrendi kérdésben szót kérő miniszterelnöknek is tartania kell magát az ügyrendi felszólalásra vonatkozó szabályokhoz.

Minden további nélkül megvonható viszont a szó attól a felszólalótól, aki felszólalása során kitöltötte saját vagy képviselőcsoportja időkeretét, illetve ha felszólalásában az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot – így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget – sértő vagy illetlen kifejezést használ.

Az időkeret a miniszterelnökre is vonatkozik: az interpellációra adott válaszára négy perc, míg az azonnali kérdésnél két perc áll rendelkezésére. A házszabály arra is kitér, hogy akihez az Alaptörvény szerint interpelláció vagy kérdés intézhető, köteles az interpellációt vagy kérdést személyesen, kivételesen helyettese útján megválaszolni. A válaszadási kötelezettségből pedig elméletileg levezethető a tárgytól való eltérés tilalma is.

Ugyanakkor az ülést vezető elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül megvonhatja a szót attól a felszólalótól, aki az ülést vezető elnök döntését, ülésvezetését – ügyrendi javaslat kivételével – kifogásolja. Az a felszólaló, akitől az ülést vezető elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül vonta meg a szót, kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását.

Mindenesetre Magyar Péter és Forsthoffer Ágnes azóta megitták – a pártelnök szavai szerint – az „életmentő kávét”, és közös fotóval jelezték a nagyvilágnak, hogy „egységben az erő”. A miniszterelnök hozzáfűzte: „Nekünk van a legjobb parlamenti elnökünk! Mindent köszönünk, Ági!”

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!