Átfogalmazva:
Magyar Péter és Sulyok Tamás 2026. április 15-én készítettek felvételt a Sándor-palotában (Fotó: Magyar Péter Facebook-oldala).
Hétfőn a köztársasági elnök nyilvánosságra hozta a Velencei Bizottságnak írt beadványát, amely a Sándor-palota hivatalos weboldalán érhető el. A 22 oldalas, angol nyelvű dokumentumban Sulyok Tamás arra kéri a testületet, hogy vizsgálja meg, összhangban van-e az európai alkotmányos normákkal az a javasolt alkotmánymódosítás, amely előrehozhatja a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, és jogszerű-e egy olyan módosítás, amely kifejezetten e megbízatás eltörlésére irányul.
A közlemény emlékeztet arra, hogy a köztársasági elnök május 29-én fordult a Velencei Bizottsághoz az áprilisi választásokat követő jogi helyzet miatt, amely a jogállamiság és a hatalommegosztás súlyos sérelmével fenyeget. Különös figyelmet kíván fordítani az Alaptörvény 17. módosításának tervezetében foglalt jogi eszközre, mivel az alapjaiban sérti az alkotmányos demokrácia értékeit.
A Velencei Bizottság jelenleg sürgős eljárás keretein belül vizsgálja a megkeresést. Július 2-án delegáció érkezett Budapestre az Európa Tanácsból, melynek tagjai között volt Marta Cartabia, a Velencei Bizottság elnöke, valamint más magas rangú képviselők.
A köztársasági elnök kiemelte, hogy bár a kormány nyitott együttműködésre a Velencei Bizottsággal, eddig nem biztosított lehetőséget az ügy tárgyalására kirendelt szakértők fogadására. Továbbá, július 6-án úgy döntött a kormány, hogy sürgősen tárgyalja az alaptörvény-módosítást, anélkül, hogy ígéretet tettek volna a Velencei Bizottság véleményének figyelembevételére.
A Sándor-palota hivatalos honlapján elérhető levél az államfő két beadványát tartalmazza, amelyben négy kérdést intéz a Velencei Bizottsághoz.
Elsőkén arról kérdezi a bizottságot, hogy parlamentáris demokráciában, ahol a köztársasági elnököt nem közvetlenül választják meg, megállapítható-e a politikai felelőssége, és leváltható-e anélkül, hogy az Alaptörvény vagy más törvény megsértését megállapítanák. Sulyok Tamás emlékeztetett arra, hogy 1990 óta a magyar köztársasági elnökök nem viselnek politikai, csak korlátozott jogi felelősséget.
A köztársasági elnök csak szándékos jogsértés esetén távolítható el, tehát ha szándékosan sérti meg az Alaptörvényt vagy bármely jogszabályt, illetve bűncselekményt követ el. Megjegyzi, hogy a hivatalából való eltávolítását jelenleg politikai okok indokolják, míg a miniszterelnök által említett érvek, mint például a „rendszerváltás”, a „rendszeren belüli demokratikus felhatalmazás”, vagy a „népszerűtlenség”, nem tartoznak az Alaptörvény által meghatározott leváltási okok közé.
A levélben Sulyok Tamás azt is kéri, hogy a Velencei Bizottság értékelje, megengedhető-e a köztársasági elnök felelősségi szabályainak olyan módosítása, amely a hivatalban lévő államfőre is kiterjedne, és jogszerű-e a politikai okokból történő eltávolítása. Szerinte ez érinti a jogállamiság, a jogbiztonság és a hatalmi ágak elválasztásának elvét.
Sulyok Tamás arra is kíváncsi, hogyan értékelhetők alkotmányjogi szempontból a miniszterelnök kijelentései, amelyek a köztársasági elnök távozását sürgetik, illetve, hogy összhangban áll-e a nemzetközi alkotmányos normákkal egy olyan alkotmánymódosítás, amelynek célja a jogszerűen megválasztott köztársasági elnök leváltása.
A beadvány kiegészítéseként az államfő már a benyújtott 17. alkotmánymódosításról is kérdést intéz, hogy tisztázza, a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését lehetővé tevő módosítás megfelel-e a jogállamiság, a hatalmi ágak elválasztása, a jogbiztonság és a tisztességes eljárás európai alkotmányos követelményeinek.
Az államfő hivatkozik a kérdések alátámasztására több korábbi velencei bizottsági véleményre, valamint az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatára.
Az Index hétfői cikkében emlékeztet arra, hogy a TASZ június 5-én közérdekű adatigénylést nyújtott be a Sándor-palotához a Velencei Bizottságnak küldött beadvány megismerése érdekében. A Sándor-palota azonban elutasította a kérést, mondván, hogy a dokumentumokban szereplő érvek a döntés megalapozását szolgáló adatként minősülnek, és azok nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné a Velencei Bizottság és a köztársasági elnök szabad véleménynyilvánítását, valamint tevékenységeik külső befolyástól mentes ellátását. A TASZ a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, amely vizsgálatot indított a Sándor-palota ellen.
Forrás hang.hu
