Ha Magyarország alkotmányos fejlődését valóban új alapokra akarják helyezni, akkor a változásoknak nem egy politikai személy eltávolításán kell alapulniuk, hanem a demokratikus legitimáció erősítésén. Ennek érdekében hasznos lépés lehet a köztársasági elnök közvetlen, a választók általi megválasztása. Ezen kívül a társadalmi párbeszéd elősegítése érdekében érdemes lenne megfontolni egy második kamara létrehozását, amely delegációs alapon működne, és rendelkezne egy egyszeri vétójoggal.
A közel másfél évtizeddel ezelőtti alaptörvény vitájában a jogalkotás gyorsasága volt a középpontban, azonban ma már sokkal inkább a kiegyensúlyozott és nyugodt politikai légkör megteremtésére van igény. Az alkotmány nem szolgálhat bosszúeszközként vagy egyszer használatos politikai fegyverként. Ha a közjogi intézmények tekintélyének megerősítése a cél, akkor azt csakis hosszú távú, minden politikai irányzatra vonatkozó szabályozással lehet elérni, nem pedig egyedi személyek vagy konkrét politikai helyzetek kezelésével.
A demokratikus kultúra csak akkor erősödik meg, ha az új parlamenti többség nem használja ugyanazokat az eszközöket, amelyeket korábban ellenezett. Erősebbé válik, ha önkorlátozásra képes, tiszteletben tartja az alkotmányos garanciákat, és a közjogi intézmények reformját nem politikai revansként, hanem a köz érdekében végzi.
Forrás mandiner.hu
