A KFT szerint a kampány nem egyszerűen a Balatonhoz, hanem a zenekar 1986-os slágeréhez kapcsolódó érzelmi és kulturális jelentést használja fel.
Egy nyári sláger, amelyből jogi vita lett
A KFT zenekar közleményben jelezte, hogy szerzői jogi kifogást emelt a Heineken Hungária Zrt.-vel szemben. Az együttes szerint a vállalat a megkérdezésük és hozzájárulásuk nélkül dobott piacra olyan alkoholmentes terméket, amelynek neve és marketingje a KFT 1986-os slágerére, a Balatoni nyárra épül – részletezte az ügy hátterét a Telex After.
A Heineken Hungária Zrt. a magyar sörpiac egyik jelentős szereplője, többek között a Soproni márka gyártója. A vitatott termék, a Soproni Balatoni Nyár egy 0,0 százalékos, görögdinnye–lime ízesítésű alkoholmentes ital, amelyet a cég korábbi közlése szerint a balatoni nyarak hangulatához kapcsolt.
A KFT álláspontja szerint a kampány nem pusztán egy földrajzi helyhez vagy évszakhoz kötődő kifejezést használ, hanem ráépül arra az évtizedek alatt kialakult kulturális jelentésre, amelyet a dal hordoz.
A zenekar jogi képviselője írásban fordult a Heinekenhez, és a közlésük szerint abban bíznak, hogy a felek pereskedés nélkül, tárgyalásos úton rendezni tudják a vitát.
A dal jelentőségét jól mutatja, hogy az Index korábban a balatoni retródalokat bemutató összeállításában is külön foglalkozott vele: a cikk Bornai Tibor 1986-os, vicces-szomorkás nyárbúcsúztató dalaként írta le a Balatoni nyarat, amely idővel a KFT egyik legismertebb slágerévé vált.
Az Index 2025-ös KFT-koncertbeszámolójában is felidézte, hogy az Erkel Színházban tartott koncertet a Balatoni nyár zárta, a közönség pedig állva tapsolta meg a zenekart. Ez is azt jelzi, hogy a szám máig nem pusztán egy régi sláger, hanem több generáció számára beazonosítható kulturális hivatkozási pont.
A Heineken szerint köznyelvi szókapcsolatról van szó
A Heineken Hungária Zrt. a Telex megkeresésére azt válaszolta, hogy számukra kiemelten fontos a szellemi tulajdon védelme, és mindig a jogszabályok betartásával járnak el. A vállalat szerint az alkoholmentes termékkel kapcsolatban felmerült aggályokat megvizsgálták, de jogi álláspontjuk alapján nem történt jogsértés.
A cég úgy fogalmazott: „Gondosan megvizsgáltuk az alkoholmentes termékünkkel kapcsolatban felmerült aggályokat. Jogi álláspontunk szerint nem történt jogsértés.”
A Heineken érvelése szerint a balatoni nyár kifejezés a magyar köznyelvben széles körben használt szókapcsolat, amely általában a Balatonhoz kapcsolódó nyári időszakot és élményeket idézi fel.
A vállalat azt is hangsúlyozta, hogy a termék és a marketingkommunikáció nem használta fel a dal zenei elemeit, dalszövegét vagy hangfelvételét vagy bármilyen egyéb tartalmát.
A vita azért különösen érzékeny, mert az alkoholmentes italok piaca az elmúlt években a magyar söripar egyik fontos terepe lett. Az Index korábban részletesen írt arról, hogy az alkoholmentes és csökkentett alkoholtartalmú sörök külön kategóriává váltak a hazai piacon.
Egy másik, magyar söripari körképünkben arról is szó volt, hogy a prémiumizáció és az alkoholmentes termékek iránti kereslet tovább nőtt, miközben a sörgyártók új termékekkel próbáltak fogyasztókat elérni. Ebben a versenyben egy jól eltalált név vagy nyári hangulatú kampány komoly piaci értéket képviselhet.
A kérdés most az, hogy a Balatoni nyár egy szabadon használható köznyelvi kifejezés, vagy egy olyan dalcím és kulturális jel, amelynek kereskedelmi felhasználása engedélyköteles lehet.
Olvasd tovább itt: index.hu
