A keddi ülésén az Országgyűlés több lényeges törvényjavaslatot hagyott jóvá, köztük az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról és a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szólót. Eközben már folyt a diskurzus az alaptörvény 17. módosításáról, amelynek egyik legvitatottabb pontja a jelenlegi köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetése.
Az alaptörvény módosítása nem volt előzetesen a napirenden, azonban Ruff Bálint sürgős tárgyalást kérvényezett, hangsúlyozva, hogy a javaslatot mielőbb meg kell vitatnia a parlamentnek.
Görög Márta igazságügyi miniszter a parlamenti vitát megnyitva elmondta, hogy a módosítás „fontos lépés a jogállamiság és az alkotmányos demokrácia helyreállításáért”, lehetőséget teremtve egy új alkotmány elfogadására Magyarország számára.
A miniszter megjegyezte, hogy az elmúlt 16 évben az alkotmányos intézmények formálisan működtek, de belső tartalmuk fokozatosan elhalványult, ami miatt a választók felhatalmazták a kormányt az intézményrendszer átfogó megújítására.
A köztársasági elnök mandátumának megszüntetésére vonatkozólag a kormány azt javasolja, hogy új elnök kerüljön a posztra, aki képviselheti a nemzet egységét, és felügyelheti az államszervezet demokratikus működését. Az új elnököt az új alkotmány elfogadásáig, legfeljebb öt évre választanák.
A vita során Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt frakcióvezetője, a korábbi rendszer „neofeudális” működéséről beszélt, és bírálta Orbán Viktor politikáját.
Szerinte a választók a jogállamiság helyreállítására adtak támogatást, míg a 12 éves képviselői mandátumkorlát célja az új politikai szereplők beemelése a parlamentbe. Ezen kívül a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal feladata az illegálisan megszerzett közvagyon visszaszerzése.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője éles kritikával illette a javaslatot, kijelentve, hogy „példa nélküli” és több demokratikus alapelvet sért. Bár néhány pontját támogathatónak tartotta, mint az Alkotmánybíróság jogköreinek visszaállítását, más elemeit elfogadhatatlannak találta.
Kiemelte, hogy a köztársasági elnök politikai indokok alapján nem távolítható el, mert az ilyen döntés „nem legitim”, és súlyos következményekkel járhat a jogrendszerre nézve. A Fidesz ezért nem tervez módosító javaslatokat benyújtani.
Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője, megjegyezte, hogy az Országgyűlés előtt álló javaslat az a szemlélet tükröződése, hogy „választásokat kell nyerni, és utána mindent lehet”. Emellett felvetette, hogy ha a Fidesz valóban megszüntette volna a jogállamot 2010 és 2014 között, akkor miért támogatta a most bírálat alá került intézkedéseket.
Juhász Hajnalka (KDNP) hangsúlyozta, hogy az ilyen módon történő köztársasági elnök eltávolításának Unióban nincs példája, és hogy a módosítás Sulyok Tamás utódját „Magyar Péter bábjává” tenné. Bírálta a javaslatot, mondván, az alkotmányos intézményrendszer megszilárdítása mellett fogalmilag jogszerűtlen lépésekkel nem építhető jogállam.
Toroczkai László, a Mi Hazánk párt elnöke is bírálta a javaslatot, mondván, hogy „demokráciát nem lehet helyreállítani diktatúrával”, emlékeztetve a Rákosi-korszakra és a törvénytelenségekre.
Forrás www.blikk.hu
