A Tisza-kormány gazdasági stratégiája könnyen eltérítheti Magyarországot az államadósság csökkentésének irányától, és a friss hitelfelvétel hosszú távon is megnehezítheti a költségvetés helyzetét – nyilatkozta Szalai Piroska mérnök az Origónak. A Fidesz képviselője szerint a legújabb kötvénykibocsátás annyira jelentős, hogy magában foglalja a tavalyi teljes éves költségvetési hiány több mint negyedét is, és a hitel később a kamatok és törlesztések révén is szűkítheti az állam lehetőségeit.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legutóbbi sajtóközleménye szerint 3 milliárd euró értékben, két sorozatban bocsátottak ki kötvényeket, visszatérve ezzel a kötvénypiacra. Ezzel a Tisza-kormány eladósodott többek között a BNP Paribas, a Citibank, a Goldman Sachs Bank Europe SE, az ING és a JP Morgan előtt.
Bár az ÁKK nem részletezi a pénz felhasználási célját, a Világgazdaság úgy értesült, hogy a befolyt összeget Magyarország várhatóan az uniós forrásokkal kapcsolatos projektek előfinanszírozására fogja használni. Az Európai Bizottság ugyanis csak a megvalósított projektek költségeit téríti meg. Magyar Péter már május végén arról beszélt, hogy sikerült hazahozni az uniós forrásokat, de a hitelfelvétel nem került szóba.
Szalai Piroska rámutatott, hogy a 3 milliárd euró, amely a jelenlegi árfolyamon több mint ezer milliárd forintnak felel meg, már önmagában figyelemre méltó, hiszen ez a tavalyi költségvetési hiány több mint negyedét képezi. Mint hangsúlyozta, bár technikailag kötvénykibocsátásról van szó, gazdaságilag hitelfelvételnek tekinthető, amely később törlesztési és kamatfizetési kötelezettségeket von maga után az állam számára.
Sok helyen eltúlozzák a költségvetés első negyedéves hiányát, ami nem ad teljes képet, ugyanis a magyar költségvetés hagyományosan „fejnehéz”; az év elején jelentkeznek a legnagyobb egyszeri kiadások. Ilyenkor fizetik ki a 13. és 14. havi nyugdíjat, a lakhatási támogatások egy részét és a fűtési szezon miatt a rezsitámogatásokat, továbbá az idén az első negyedévben történt a hathavi fegyverpénz kifizetése is. A magas adósságszolgálati kötelezettség miatt kevesebb összeg jut a lakossági támogatásokra.
Szalai Piroska emlékeztetett, hogy a második negyedév általában kedvezőbb egyenleget mutat, ezért az első negyedéves hiány alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Ugyanakkor a mostani hitelfelvétel a költségvetési adatokban a második félévben, különösen a harmadik negyedévben fog megjelenni, így a valódi hatása később lesz csak pontosan értékelhető. Megjegyezte, hogy ha a kormány ilyen mértékű hiteleket vesz fel és felhasználja azokat, akkor várhatóan ez a hiány növekedését is okozhatja, és nem biztos, hogy az esetlegesen érkező uniós források időben kompenzálhatják a hitelfelvételt.
Szalai Piroska szerint a hitelfelvételt az átlagemberek a családi költségvetésben is érthető módon képzelhetik el: ha egy háztartás hitelt vesz fel, azt később vissza kell fizetnie, így kevesebb pénz marad más kiadásokra. Ugyanez vonatkozik az államra is: minél nagyobb a hitelállomány, annál több pénz megy el kamatfizetésekre és törlesztésekre, így kevesebb forrás jut egyéb költségvetési célokra.
Forrás www.origo.hu
