A történet középpontjában Szakács István áll, aki június végén videóüzenetet tett közzé. Ezen üzenetet a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája (NNI) súlyos bűncselekmény, konkrétan terrorcselekmény elkövetésével fenyegetőként értékelte. A rendőrség július 3-án tájékoztatta az ügyészséget a nyomozás megindításáról, majd július 7-én telefonon közölték velük a konkrét intézkedéseket, beleértve egy házkutatás elrendelését, valamint a gyanúsított kihallgatását.
A Fővárosi Főügyészség jelezte, hogy az ügyész már a tervezett rendőri akció előtt felhívta a nyomozó hatóság figyelmét arra, hogy körültekintően vizsgálják meg azt is, hogy Szakács véleménynyilvánítása valóban összhangban áll-e a büntetőtörvénykönyv bűncselekményeivel. Ennek ellenére a rendőrség figyelmen kívül hagyta az ügyész figyelmeztetését, és végrehajtotta a látványos akciót.
A hatóságok átkutatták Szakács otthonát, majd gyanúsítottként hallgatták ki. Az események gyorsan zajlottak, a nyomozás hátterében álló jogi megfontolások ellenére a rendőrség döntése komoly visszhangot váltott ki a közvéleményben. Az ügy kapcsán felmerülnek a szólás szabadságának határai és a hatóságok intézkedéseinek arányossága is.
Forrás mandiner.hu
