A parlamenti viták jelenlegi stílusa körüli aggodalmak teljesen indokoltak, hiszen a magyar politikai élet egy olyan mélyponton van, ahol a kölcsönös tisztelet és az egymás iránti viszonyulás hiánya dominál. Ez a helyzet nem maradhat változatlan, és nem lehet megengedni, hogy tartósan fennmaradjon. Bár a törvényhozás elnökasszonya próbál harcolni a méltatlan hangnem ellen, eddig ennek az erőfeszítésnek nem volt megfelelő hatása.
Különösen aggasztó, hogy a miniszterelnök is aktívan részt vesz ebben a kölcsönös támadásban, sőt, sok esetben élen jár. Fontos kiemelni, hogy ez a jelenség nem csupán egy oldalt érint; mindkét politikai táborban találhatóak olyan képviselők, akik rendszeresen sértő megjegyzéseket tesznek vetélytársaikra.
Felvetődik a kérdés, hogy miért is komoly ez a probléma, hiszen a parlament természete általában heves viták színtereként funkcionál. Azonban úgy vélem, hogy már régen nem csupán politikai szenvedélyek ütközése zajlik. Két évtizedes parlamenti pályafutásom alapján jól tudom, hogy a képviselők közötti kommunikáció színvonala és a politikai kultúra közvetlen hatással van a társadalom egészére. A parlamenti diskurzusok hangvétele mintaként szolgál, amely elkerülhetetlenül átszövi a mindennapi interakciókat is, és befolyásolja, hogy miként kommunikálunk egymással a hétköznapokban.
Forrás mandiner.hu
