A Budapesti Pride rendezvényének betiltására jelenleg is megvannak a jogi lehetőségek, ahogy 2026. április 12. előtt is voltak. A kormányzati rendszer nem állította helyre a szociális jogállamot, amit a NER számos területen lerombolt; a szociális biztonság csupán államcélként szerepel, nem pedig alapjogként, ahogyan azt az Alaptörvény XIX. cikkelye megfogalmazza. Az alkotmányos intézményrendszert sújtó egyik legsúlyosabb következmény, hogy az igazságszolgáltatás irányítása „háromfejűvé” vált, ami politikai befolyás alatt tartja a bírói kar működését.
Ezek az átalakítások elkerülték a figyelmet, és a Kúria, valamint az Országos Bírósági Hivatal elnökeinek sorsa a bírák kezébe került, akik most a Szalay utcában demonstrálókkal együtt dönthetnek Varga Zs. András és Senyei György Barna visszahívásáról. Az alkotmányos reformok következményeit értékelve fontos megérteni, hogy a szólás- és gyülekezési jogok korlátozása, valamint a szociális jogállam helyreállításánál lényegesebb célok voltak, mint például a szuverenitásra szakosodott intézmények felszámolása, valamint a közjogi megbízatások visszavonása az előző parlamentektől.
Emellett a Tisza-kormány két lényeges döntését is meg kell említeni: Magyarország csatlakozni készül az Európai Ügyészséghez, és 2030-ig tervezik teljesíteni az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat. E reformok és bejelentések összefonódnak a közelmúlt jogi és politikai irányításaival, megkerülve a szociális biztonság és a demokrácia alapjogait, helyette a kormányzati hatalom koncentrálására helyezve a hangsúlyt.
Forrás mandiner.hu
