Nem sokkal azután, hogy az Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem mellett megszavazta az Alaptörvény 17. módosítását, Forsthoffer Ágnes alá is írta a dokumentumot – látható az Országgyűlés oldalán megosztott adatok között.
Így már csak Sulyok Tamás aláírása szükséges ahhoz, hogy hatályba lépjen a módosítás. A köztársasági elnöknek öt napja maradt, hogy kihirdesse a döntést, ezzel pedig megszűnne az ő megbízatása is.
A Telex arról érdeklődött a Sándor-palotánál, Sulyok Tamás tervezi-e aláírni az Alaptörvény-módosítást, vagy továbbküldi azt az Alkotmánybíróságnak.
A köztársasági elnök jogköreit és lehetőségeit az Alaptörvény szabályozza, az államfő – ahogy eddig is – ennek megfelelően jár el
– válaszolta a hivatal.
Ahogy arról beszámoltunk, amennyiben Sulyok Tamás nem írja alá az elfogadott Alaptörvény-módosítást, a képviselők kétharmadával megfosztási eljárást indíthatnak ellene. Amíg pedig az Alkotmánybíróság lefolytatja az eljárást, a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit. Az őt helyettesítő tiszás házelnök viszont aláírhatja helyette az Alaptörvény-módosítást, így pedig megszűnne Sulyok megbízatása.
Mit tartalmaz az Alaptörvény-módosítás?
Ide kattintva megnézheti, ahogya Tisza-frakció és a kormány tagjai állva tapsoltak a szavazás után. A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a szavazáson. Az elfogadott javaslat főbb pontjai:
- Az előterjesztés értelmében az országgyűlési képviselők választásán nem lesz választható, aki országgyűlési képviselői megbízatást összesen legalább tizenkét évig már betöltött, vagy akit legalább három választáson országgyűlési képviselővé megválasztottak.
- A módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A megbízatás megszűnését követően az Országgyűlés az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra választ új államfőt.
- Az alkotmánybírák esetében visszahozzák a korábban alkalmazott életkorhatárt: az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a hetvenedik életévének betöltésével megszűnik. A módosítással a taláros testület több tagja távozni kényszerül. Az Alkotmánybíróság a tagjai közül választhat új elnököt. Az Alkotmánybíróság hatásköre is változik, amelyet újra kiterjesztenének a költségvetési és az adóügyekre.
- Létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal.
- A módosítás lehetővé teszi az Országos Bírósági Hivatal elnökének, valamint a Kúria elnökének visszahívását a bírák kezdeményezésére.
- Csökkentik azoknak a törvényeknek a számát, amelyek módosításához, elfogadásához kétharmados parlamenti többségre van szükség.
- Az előterjesztés hatályon kívül helyezi a közpénz fogalmának meghatározását, mivel a Tisza szerint ennek tartalma a hatályos jogrend egészéből és a kialakult joggyakorlatból egyértelműen levezethető, a fogalom tételes rögzítése pedig indokolatlanul leszűkítette ennek értelmezési körét, továbbá korlátozta az információszabadság érvényesülését.
- Megszüntetik a Költségvetési Tanács vétójogát.
- A vármegyéket visszanevezik megyékre.
- Az egységesebb rendészeti igazgatással indokolva megszüntetik az Országgyűlési Őrséget.
A Fidesz és a KDNP úgy látja, hogy a Tisza Párt az Alaptörvény módosításával önkényuralmat épít. A Fidesz csütörtökön a Sándor-palotánál tüntetett #StopÖnkény felütéssel, amelyről itt tudósítottunk. A javaslat parlamenti vitájában a Mi Hazánk Mozgalom is több kritikát fogalmazott meg – a vitát követő cikkünket erre találja. A Tisza Párt és a kormány politikusai viszont hangsúlyozzák, hogy az Alaptörvény újabb módosítása a jogállamiság és a demokrácia helyreállítását szolgálja. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn lemondott pozíciójáról, a részletekről itt írtunk.
(Borítókép: Sulyok Tamás 2025. március 21-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
