Here’s a rephrased version of the provided text:
—
Sulyok Tamás gratulált a megválasztott Országgyűlés elnökének, Forsthoffer Ágnesnek 2026. május 9-én – Fotó: Bődey János / Telex
Az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes, gyorsan aláírta a hétfő este elfogadott Alaptörvény-módosítást, amely már csak a köztársasági elnök aláírására vár – derült ki az Országgyűlés hivatalos honlapján közzétett információkból. A dokumentum már hétfő este Sulyok Tamáshoz került, aki öt napot kapott, hogy eldöntse, kihirdeti-e a módosítást, amely az ő hivatalát is megszünteti.
A szavazás után megkerestük a Sándor-palotát, hogy megtudjuk, aláírja-e a köztársasági elnök az indítványt, vagy továbbítja az Alkotmánybírósághoz. „A köztársasági elnök jogait és lehetőségeit az Alaptörvény határozza meg, az államfő, mint eddig is, ennek megfelelően fog eljárni” – válaszolta Sulyok hivatala röviden hétfő este.
Az Alkotmánybíróság csupán azt vizsgálhatja, hogy megfelelően zajlott-e a módosítás eljárása (például kétharmados szavazás történt-e), a tartalmi ellenőrzést pedig a fideszes képviselők szüntették meg 2013-ban. Magyar Péter jelezte, hogy ha Sulyok Tamás öt napon belül nem írja alá a módosítást, megfosztási eljárást kezdeményeznek ellene. Az eljárás elindítása után a köztársasági elnök nem gyakorolhatja a jogait. Ezeket ideiglenesen az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes veszi át, aki valószínűleg alá fogja írni az elfogadott módosítást, mivel ő maga is támogatta azt.
Ha az Alkotmánybíróság vizsgálata során nem talál szabálytalanságokat, Sulyok köteles azonnal kihirdetni a módosítást. További lehetséges forgatókönyvekről itt olvashattok bővebben.
Az Alaptörvény 17. módosításával az Országgyűlés:
– MegszüntetteSulyok Tamás, a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását.
– Visszaállította az alkotmánybírák számára a hetven éves felső korhatárt, amelynek következtében két hónap múlva megszűnik a hetven év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása.
– A jövőben az Alkotmánybíróság elnökét is a tagjai választhatják meg.
– Az alkotmánybírák megbízatása tizenkét helyett kilenc évre szól majd.
– A bírák nagyobb jogosultságokat kapnak az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének megválasztásában és visszahívásában.
– A köztársasági elnök helyett az Országgyűlés a jövőben csak hat évre választja meg az OBH és a Kúria elnökét, akiket nem választhatnak újra.
– Bevezettek egy tizenkét éves korlátozást az országgyűlési képviselők számára; a következő választáson nem indulhat el, aki már három ciklusban képviselő volt.
– Csökkentették a kétharmados, azaz sarkalatos törvények körét.
– Alkotmányos alapot teremtettek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásához, az új hivatal elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés kétharmada választja ki hat évre.
– Október 1-jétől a vármegyéket ismét megyéknek kell nevezni.
– Megszüntették a Költségvetési Tanács vétójogát.
– Eltörölték az Országgyűlési Őrséget.
– Visszaállították az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogát egyes költségvetési és adóügyekben, amelyet a Fidesz vont el tőle 2011-ben.
—
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak! Kövess minket Facebookon is!
Forrás telex.hu
