Sorsdöntő Alaptörvény-módosítás elé néz a parlament. Hegedűs Zsolt a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében hosszan indokolta a lépés jogi és morális elkerülhetetlenségét. A miniszter Babits Mihály Az írástudók árulásában megfogalmazott gondolataiból kiindulva emlékeztetett arra, hogy a közéleti kalauzoknak és közjogi méltóságoknak felelősségük van a világ felé:
Az »áruló« írástudó tehát nem avval lesz árulóvá, ha lába nem megy egyenesen a Csillag felé, melyre ujja mutat. Az árulást akkor követi el, ha nem is mutat többé a Csillagra. Léptei magánügyek; de szavaiért és útjelzéséért felelős a világnak, melynek kalauzává szegődött.
− olvasható bejegyzésében.
A 16 éves mélyállam öröksége
Hegedűs Zsolt szerint az elmúlt másfél évtizedben nem egyszerűen egy kormányzati rendszer jött létre, hanem egy annál sokkal veszélyesebb struktúra: „…egy olyan mélyállam is, amely hosszú megbízatásokkal, kétharmados szabályokkal, bebetonozott tisztségviselőkkel és közpénzből létrehozott hatalmi központokkal egy választási vereség után is fenn akarja tartani a régi rendszer hazug, korrupt, álszent befolyását”.
Hegedűs hangsúlyozza, hogy a jogszerűség formális követése önmagában nem mentesít az erkölcsi felelősség alól. Nem elegendő arra hivatkozni, hogy a közjogi méltóságok a jogszabályok keretein belül maradtak, a fő kérdés az, hogy teljesítették-e hivataluk morális kötelességét, megvédték-e az emberi méltóságot, vagy asszisztáltak a kirekesztő és megbélyegző hatalmi nyelvhez.
Három államfő morális mérlege
A bejegyzés éles párhuzamot von az eddigi NER-es államfők bukásai között. Míg Schmitt Pál a plágiumba bukott bele, Novák Katalin pedig a bicskei gyermekotthon visszaéléseit eltussoló személynek adott erkölcsileg vállalhatatlan kegyelembe, addig a jelenlegi államfő, Sulyok Tamás felelőssége Hegedűs szerint más természetű.
Schmitt Pál a plágiummal bukott meg. Novák Katalin a kegyelmi döntésével bukott meg. Sulyok Tamás pedig a hallgatásával. Babits szavaival: nem mutatott többé a Csillagra.
− írja Hegedűs Zsolt.
A miniszter szerint Sulyok Tamás módszeresen hallgatott, amikor politikai ellenfeleket vagy újságírókat bélyegeztek meg, amikor a miniszterelnök „poloskáknak” nevezett magyar állampolgárokat, vagy amikor a bírói függetlenséget érte támadás. Külön kiemelte a kárpátaljai rakétatámadás esetét, amikor a köztársasági elnök hivatalos közleményéből utólag törölték az „orosz” jelzőt, de felrótta neki a kiszolgáltatott gyermekek melletti erőtlen kiállást, a cigányságot ért megalázó kijelentések elengedését és a külhoni magyarokat érintő támadások (például a Benes-dekrétumok ügye) kapcsán tanúsított passzivitást is.
Békés és alkotmányos rendszerváltás
Hegedűs Zsolt egyértelművé tette: ha egy elsöprő választási felhatalmazás után ezek a tisztségviselők nem hajlandóak önként távozni, akkor az új demokratikus többségnek fel kell lépnie ellenük. Az Alaptörvény-módosítás éppen ezt a célt szolgálja, de Hegedűs leszögezi, hogy nem a revans vezérli őket:
Azért, hogy lebontsuk a mélyállamot, helyreállítsuk a népszuverenitást, és biztosítsuk: a leváltott és jövő rendszere többé ne tudja bebetonozott tisztségeken keresztül megbénítani a választók akaratát. Nem embereket üldözünk. Egy rendszert bontunk le, miközben egy demokratikus rendszert építünk.
A poszt zárása alapján ez a hatalmas feladat kizárólag a jogállamiság keretei között mehet végbe: „Békésen, törvényesen, alkotmányos úton”.
(Borítókép: Hegedűs Zsolt 2026. május 11-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
