Úgy gondolta, hogy az utolsó 16 évben főként a jogállamiságról folytatás tartalmi viták zajlottak, miközben az Orbán-kormányok a formális alkotmányos kereteket alapvetően betartották. Jelenleg azonban szerinte minőségi változás várható.
„A papír mindent elbír, ahogyan a Magyar Közlöny is. Az a kérdés, meddig mer egy hatalom élni ezzel a lehetőséggel” – mondta. Kiemelte, hogy ha a köztársasági elnököt alkotmánymódosítással eltávolítják, az veszélyes precedenst teremthet, hiszen más kormányok is alkalmazhatják majd ezt a módszert. „Ha az inga kileng, szükségszerű, hogy vissza is lengjen” – tette hozzá Koltay András.
Szerinte az Alaptörvény módosítása hosszú távon az alkotmányos önkorlátozás gyengüléséhez vezethet, és új politikai többségek arra ösztönözhetők, hogy elődeik döntéseit hasonló rendkívüli eszközökkel semmisítsék meg.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Alaptörvény módosításáról folytatott diskurzusban alig esik szó a tartalmi kérdésekről. Már a választás éjszakáján lemondásra szólították fel a köztársasági elnököt és más közjogi tisztségviselőket, de arról szinte semmilyen érdemi vita nem folyt, hogy pontosan melyek voltak a hibáik vagy jogsértéseik. „Csak annyit mondtak, hogy egy önkényuralmi rendszer szolgálói voltak. A köztársasági elnökkel kapcsolatban is legfeljebb azt vetették fel, hogy bizonyos ügyekben nem szólt” – jegyezte meg, majd hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnöknek nincs alkotmányos kötelessége bármely közéleti kérdésben megszólalni, ez inkább szerepfelfogás kérdése.
Emlékeztetett, hogy Göncz Árpád például rendkívül aktív volt az Antall- és Boross-kormány alatt, míg más köztársasági elnökök jóval visszafogottabbak voltak a nyilvános fellépésben. Ettől függetlenül egyikük alkotmányos szerepfelfogása sem tekinthető helytelennek.
Szóba került a köztársasági elnök szerepe a nemzet egységének kifejezésében is: Koltay András szerint ez egy szép alkotmányos formuláció, de nehezen tölthető meg konkrét tartalommal. Valóban egységes volt a magyar nemzet az utóbbi évtizedekben? Mit jelent ez a gyakorlatban? – kérdezte. „Ezért sem lehet egy köztársasági elnök munkáját csupán az alapján mérni, hogy hány interjút adott vagy milyen gyakran szólalt meg közéleti ügyekről” – mutatott rá Koltay András.
Forrás www.origo.hu
